FELIDÉZÜNK EGY NEVEZETES ESEMÉNYT A PATAKI KOLLÉGIUM KÓRUSÁNAK ÉVKÖNYVÉBŐL
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mert Kölcsey Ferenc – a kézirat tanúsága szerint – 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit.
Napjainkban is, felnőtt fejjel, amikor nemzeti himnuszunkat énekeljük, elszorul a torkunk. Gondoljunk csak bele, milyen felemelő érzés lehetett annak az embernek a sírjánál énekelni e sorokat, aki megírta e jeles költeményt!
Az önkényuralom miatt Kölcsey Ferenc első síremlékének avatására csak 1856. május 18-án került sor Szatmárcsekén. Az ünnepi imát Kiss Áron porcsalmai lelkész, a későbbi református püspök, az ünnepi beszédet Erdélyi János, a Sárospataki Kollégium tanára mondta és a kollégium énekkara énekelt.
A kórus már a kezdeti időktől működhetett a Kollégiumban. Sokszor és rendszeresen szerepelt az iskolai rendezvényeken, különböző egyházi és világi ünnepségeken, hangversenyeken, temetéseken, később országos dalárünnepélyeken nemcsak Sárospatakon, hanem vidéken is. Működéséről évkönyvet és melodiáriumot (kéziratos, kottás énekeskönyv) vezettek. Az évkönyvből tudjuk, hogy1856. május 18-án, Kölcsey Ferenc síremlékének felavatásán, Szatmárcsekén, a pataki kántus (énekkar, jelentése a latin cantus: éneklés szóbólered), a Himnuszt énekelte. Erről a pataki kántus évkönyve így emlékezik meg: „Csekei utunk diadalmenethez hasonlított. Nemcsak a hallgatóság, hanem az egész haza méltánylatát és dicséretét megszerzénk.”
Kölcsey Ferenc életútja
Nemzeti Himnuszunk szerzője középbirtokos nemesi családból születet 1790. augusztus 8-án, Sződemeteren.(A település akkor Közép-Szolnok megyéhez tartozott, ma Románia ÉNy-i részén fekszik.)Szülei művelt emberek voltak, apja tekintélyes jogtudós. Kölcsey gyermek- és ifjúkora súlyos csapások sorozata volt: szüleit korán elveszítette, bárányhimlő következtében fél szemére megvakult, haja kihullott, törékeny testét sokféle betegség gyötörte. E tragédiák magányossá, zárkózottá tették, egyetlen vigasza, hű társa az olvasás, a páratlan műveltség megszerzése volt. Anyanyelvi biztonsággal beszélt latinul és franciául, később görögül és németül is megtanult.
1796-ban a debreceni kollégiumba került, itt végezte el jogi tanulmányait is. 1810-ben lett Pesten joggyakornok, megismerkedett Kazinczy pesti barátaival.Pályája elején Kazinczy nyelvújító mozgalmának volt harcos híve, az irodalom fejlesztésével, a polgári fejlődését kívánta előremozdítani.
1817-ben fordulat következett be pályáján. Kiábrándult Kazinczy elvont humanizmusából, bírálta a fordításirodalmat propagáló elveit, s az eredeti alkotóktól várta az irodalom fejlődését. Hazafias verseivel a haladás ügyéért harcolt, s a cselekvő hazafiasságot hirdette. A korabeli nemesi tespedéssel a dicső múltat, a szabadságmozgalmak emlékét állította szembe. A reformmozgalom előrehaladtával lehetőség nyílt politikai szereplésére is. 1832-ben országgyűlési követ lett, s a haladó ellenzék legkiválóbb szónokaként a polgárosodásért és a jobbágyság terheinek csökkentéséért vívott harcban találta meg hivatását. Kiállt a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett. A kormánnyal és a rendekkel vívott harcát Országgyűlési naplójában örökítette meg. Zrínyi második éneke című versét 1838-ban, hazafiúi csalódásának mélypontján írta, mely a nemzet halálának döbbenetes jóslatával végződik, de unokaöccséhez írt eszmei végrendeletében és tevékeny munkásságában a jövőbe vetett hite jutott kifejezésre. Éppen befejezte a Wesselényi védelmére írt röpiratát, mikor a halál 1838. augusztus 24-én, Csekén elragadta.
Pap Endre(1817 – 1851), aki Sárospatakon jogot tanult és gyakorlatát Csekén, Kölcsey Ferenc mellett végezte, így emlékezett mesterére:
„Borongó külsejű, néma, látszólag hideg, noha lelke izzó volt.(…) Jellemében volt valami ideális, volt valami nem e világból való.”
Képek forrása:
1. kép:https://wmn.hu/kult/50112-szomoru-e-a-magyarok-himnusza–verselemzo-bogaraszas-a-magyar-kultura-napjan
2. kép: www.nemzetijelkepek.hu/himnusz-galeria_en.shtml
3. kép:szatmarcsekeitemeto.hu/wp-content/uploads/2016/07/FullSizeRender.jpg
Kölcsey Ferenc sírja Szatmárcseke csónakos fejfáiról híres református temetőjében található. Síremlékét halálának századik évfordulóján, 1938-ban a mátészalkai Kölcsey Társaság állította.
Vitányi Ildikó írása
