A(z) Kultúra kategória hírei

Országos online továbbképzéshez készült felvétel Sárospatakon

Országos online továbbképzéshez készült felvétel Sárospatakon

Az Országos Néptánc Tanulmányi Verseny kötelező anyaga ezen az éven a Hegyköz és Bodrogköz tánckultúrája. Az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület a Bokréta Művészeti Iskolával egy online felkészítőt tervezett meg, s ebben való közreműködésre felkérték a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola tanárait, akik egyben a Bodrog Néptáncegyüttes vezetői – Darmos Évát és Darmos

310 esztendeje hagyta el az országot II. Rákóczi Ferenc

1711 elején a fejedelem és a Salánkra összehívott szenátus az erdélyi és magyarországi konföderáció tagjaival egyetértésben a nagyszombati tárgyalások idején lefektetett feltételek alapján látta biztosíthatónak az ország békéjét, szabadságát. Az orosz cár Lengyelországba érkezésének hírére úgy döntött Rákóczi, hogy maga is odamegy és tárgyal Nagy Péterrel. Hazája dolgait Károlyira bízta és Munkácson feleskette, hogy hite

„leszakasztá az halál az virágot mezejéről, ezt az nemesebbik virágot…”

R. Várkonyi Ágnes írja Zrínyi Ilonáról életrajzában: „különleges adottságokkal rendelkezett, hogy élvezze az élet örömeit. Horvátországi otthonából a reneszánsz világ derűs, nyitott szemléletét hozta magával… Sárospatak szőlőhegyei alatt kertjében sokféle virágot és különleges növényeket nevelt.” Zrínyi Ilona élete utolsó éveit Törökország kis-ázsiai részén töltötte. Izmit élénk kikötője az Adria partján töltött gyermeki éveit elevenítette fel.

Trócsányi Zoltán emlékére – „Magyar régiségek és furcsaságok”

Ezzel a címmel jelent meg 1924-ben Trócsányi Zoltán kötete, melyet később még öt követett. Rövid idő alatt nagyon népszerű lett, szerették olvasni, ajándékozni az emberek. Ki is volt ez a nagyszerű író, akit mára már kicsit elfeledtünk? Trócsányi Zoltán(Sárospatak, 1886. dec. 25 – Budapest, 1971. febr. 17.): nyelvész, irodalom- és könyvtörténész, műfordító, könyvtáros, a nyelvtudományok

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör gondolatai

A méltóságos magány… “Az ember azért született, hogy emberek között és az emberek iránti cselekvésben mérhesse meg saját magát. Ugyanakkor szükség van arra, hogy az ember vissza tudjon vonulni, és ha szükséges, és úgy hozza a sorsa, akkor termékeny és építő magányt tudjon maga körül kiépíteni. Ha szükséges akkor méltósággal kell megélni a magányt, nem

Amikor a fejedelem örököse nősül

1643. február 3-án tartották Gyulafehérváron I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna idősebb fiának Györgynek és Bárhory Zsófiának esküvőjét. IV. Ulászló lengyel király követe, Ballaban György naplójában részletesen lejegyezte a történéseket. Gyulafehérvárról leírja, hogy kb. 20 kőből épült nemesi épülete van, a szerény házak száma kb. 2000, ezek szalmával és zsindellyel fedettek. A város fallal van

II. Rákóczi Györgyöt házasságkötését megelőzően Erdély fejedelmévé választották

II. Rákóczi György élete első kilenc évét Sárospatakon töltötte. Prónai Mátyás volt a nevelője. Ekkor Gyulafehérvárra költözött a család, apja Erdély fejedelme lett. I. Rákóczi György udvari iskolát állíttatott fel fiai, György és öccse, Zsigmond számára Gyulafehérváron. 1634-től Keresztúri Pál irányította tanulmányaikat, akik együtt tanultak az előkelőbb erdélyi úri családok gyermekeivel. Szüleik a kálvinista erkölcsök

400 esztendeje született a későbbi erdélyi fejedelem, II. Rákóczi György

400 esztendeje született a későbbi erdélyi fejedelem, II. Rákóczi György – Lorántffy Zsuzsanna szülésekor férje hazasietett hozzá Sárospatakra Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György 1616. április 18-án Sárospatakon tartotta esküvőjét. Itt alakították ki közös otthonukat, mely a 16 éves fiatalasszony öröksége volt. Házasságukból hat fiú született, közülük azonban csak ketten érték meg a felnőtt kort.

1738. január 25-én a török Erdély fejedelmévé nevezte ki Rákóczi fiát

„Igen messze esett az alma fájától.” – írta Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferenc és Hesseni Sarolta Amália 1700. augusztus 17-én Bécsben született fiáról, Józsefről felnőtt korában. Neveltetéséből kimaradt apja, hiszen mindössze 8 hónapos volt amikor 1701. április 18-án letartóztatták II. Rákóczi Ferencet. Ekkortól ő és családja életútja valójában szétvált. Józsefet soha többé nem látta. (Egy

A Magyar Kultúra Napja alkalmával Nemzeti Himnuszunk születésnapjára emlékezünk (II. rész)

A HIMNUSZ TÖRTÉNETE ÉS A SZÓZAT, AMELYNEK DALLAMÁTEGY VOLT PATAKI DIÁK KOMPONÁLTA Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc, a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly „Aurora” című szépirodalmi évkönyvében jelent meg. Ekkor még

Fel