A vadgázolás felelősségének kérdése a tavaszi időszakban újra aktuálissá vált. Nem árt azonban tudni, hogy a 2023. július 1-gyel érvénybe lépett szabályozás azonban átírja, hogy mire számítson a vadat gázoló autós a keletkezett kár rendezése során. Mit érdemes tudni az új törvényről és hogyan lehet megelőzni a baleseteket? Válaszokat a Sárospataki Rendőrkapitányság adta meg.

Illusztráció

Mi a teendő, ha valaki vaddal ütközik?
A rendőrség értesítése indokolt. A helyszínen eljáró rendőrök minden esetben értesítik a területileg illetékes vadásztársaságot. Az elhullott állat tetemét helyszínről a vadásztársaság minden esetben elszállítja, fontos, hogy abban az esetben, amennyiben más viszi el,(pl. balesetben érintett részes gépjárművezető) úgy lopást valósít meg.

Jogilag milyen kötelmek és opciós lehetőségek vannak?

A járművezetőnek biztosítani kell a közúti közlekedésben résztvevők személy és vagyonbiztonságát, amelyet egyrészt az úttest akadálymentesítésével, másrészt a járműve rongálódott alkatrészeinek eltávolításával kell végrehajtani. Minden esetben kell, hogy a 112-es központi segélyhívón keresztül értesítse a rendőrséget. A rendőrség, a helyszíni eljárása során felveszi a kapcsolatot a közút kezelőjével és a területileg illetékes vadgazdálkodásra jogosulttal egyaránt.

Mit lehet tenni a megelőzésért?

Közútjainak jelentős részén az autósok számíthatnak nagyvadfajok megjelenésére, így – különösen az esti óráktól hajnalig – fokozott figyelemmel, a haladási sebesség csökkentésével, vagy akár fékkészenléti állapotban ajánlott közlekedni.
A járművezetők mindig vegyék figyelembe a vadveszélyt jelző figyelmeztető táblák figyelem felhívásait! Ha a vezető ilyen táblát lát, akkor feltétlenül lassítson, még akkor is, ha egy jól belátható útszakaszon halad, mivel a megriadt vad az utolsó pillanatban is kiugorhat a közúton közlekedő jármű elé.

Éjszaka, lakott területen kívüli útszakaszon, javasolt távolsági fényszóróval közlekedni, mivel a vadon élő állatok észlelhetőségét javítja az erősebb fényt visszaverő szempárok. Ha ilyet észlelünk, haladéktalanul lassítsunk! Ha az ütközés elkerülhetetlen, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt semmiképpen sem szabad félrerántani, hiszen a vad elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha a jármű elhagyja az úttestet, vagy (fél) frontálisan ütközik egy szemből érkező járművel. Ha a vad nem ugrik, hanem az úton áll, szintén fékezzünk, semmiképp se próbáljuk kikerülni, mivel nem lehet megjósolni, melyik irányba mozdulhat. Ezért is fontos a megfelelő követési távolság betartása, mivel számolni kell azzal, hogy az előttünk haladó járművezető is vészfékezést hajthat végre.
Ha az adott útszakaszon észleltünk egy vadat, várható, hogy további állat, vagy állatok bukkannak fel itt, ezért a fokozott figyelem a járművezető részéről, az első vadon élő állat észlelését követően is elengedhetetlen.

Van-e ilyen esetben „hibás”? Ki felel a kárért? Mi van, ha nem csak súlyos anyagi kár van, de sérülés vagy halál is?

A közúti közlekedés és a vadgazdálkodás, vadászat egyaránt fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül a magyar jogrendben. A veszélyes üzemek találkozásáról és az üzembentartók közös károkozásnál felmerülő, egymás közötti viszonyáról a Polgári törvénykönyv rendelkezik (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, a továbbiakban: Ptk., 6:539. §)

A Ptk. értelmében a vadelütéses baleseteknél azt kell vizsgálni, hogy az üzembentartók (az járművezető és a vadászatra jogosult szervezet) tevékenysége során felmerül-e a felróhatóság vagy a rendellenesség.

Felróhatóságról akkor beszélhetünk, ha az érintett fél tevékenységének közvetlen következménye a vad elütése.
Példák:
• járművezetői oldaláról –sebességtúllépés (relatív és abszolút egyaránt),
• a vadászatra jogosult oldaláról – egy a rosszul megszervezett társas vadászat, amelynek következtében a vadat kiterelték az közútra, vagy a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók) létesítése a közút közelében, amelyek odavonzzák a vadat, ezzel növelve a balesetveszélyt.
Rendellenesség az a körülmény, amely nem közvetlenül az érintett fél tevékenysége miatt alakul ki, azonban ahhoz kapcsolódik, és a balesethez vezet.

Példák:
• járművezetői oldaláról – műszaki meghibásodás (például elromlott fék), durrdefekt;
• a vadászatra jogosult oldaláról – egy helyesen megszervezett társas vadászat során egyetlen vaddisznó vagy szarvas nem a hajtás irányába, menekül, hanem „visszatör”, átfut a hajtósoron két ember között, és így menekül ki az útra, vagy sebzett vad a jó irányba leadott, de nem halálos lövést követően menekül a közút irányába
Az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.
• Ha egyik oldalról sem állapítható meg felróhatóság, a kárt az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
• Ha mindkét fél tevékenysége során felmerült rendellenesség (ez igen nehezen fordulhat elő) vagy egyik fél esetében sem beszélhetünk ilyenről (ez a leggyakoribb eset), mindkét fél maga viseli a kárát.

Mikor lehet ebből „rendőrségi ügy”?
A Rendőrség tudomására jutott eseményekben, a helyszínen megjelenő rendőrnek intézkedési kötelezettsége van. Annak függvényében, hogy az adott (vadelütés) esemény milyen jogszabályt sért, annak megfelelően hajtja végre a rendőr a helyszíni intézkedést, amely lehet rendőri jelentés, szabálysértési szemle, vagy bűnügyi szemle, utóbbiak alapjául szolgálnak a szabálysértési eljárásnak, vagy a büntetőeljárásnak.