Ha elképzeled Sárospatakot, jó eséllyel egyből egy vár képe ugrik be: a Bodrog fölé magasodó, négy sarokbástyával megerősített, elegáns palotaszárnyakkal körülvett erősség, közepén a jellegzetes Vörös‑toronnyal. Ezt a várost díszítő épületegyüttest hívja mindenki egyszerűen Rákóczi‑várnak – még ha a hivatalos intézményi név ma Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma is.
A Rákóczi‑vár egyszerre:
Aki a várkapun belép, nemcsak a múzeum kiállításait, hanem a várudvar hangulatát, a bástyák ívét, a várfalak és a kastélykert találkozását is átéli. Érdemes külön programként is számolni a „várélménnyel”, nem csak a múzeumi tárlatokkal.
A mai vár helyén a középkorban is állt már erősség, de a Rákóczi‑vár magját a 16. század elején‑közepén Perényi Péter építtette ki. A kor új hadi elvei szerint:
Ekkor épült fel a ma is az udvar fölé magasodó Vörös‑torony, amely vöröses árnyalatú tégláiról kapta a nevét, és már ekkor egyszerre szolgált lakótérként és védelmi elemként.
A vár a 16–17. század során több főúri család kezén ment át:
A Rákócziak idején:
A 17. században Sárospatak a Rákóczi‑család egyik legfontosabb rezidenciája lett, innen irányították a birtokokat, itt fogadták a vendégeket, itt működött az ágyúöntő műhely, és a vár tövében virágzott az iskolaváros.
A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején a vár stratégiai szerepe újra felértékelődött. 1708‑ban itt, a vár falai között (vagy közvetlen környezetében) tartották a sárospataki országgyűlést, ahol:
A Rákóczi‑kor lezárulta után a vár sorsa – mint annyi magyar erősségé – békésebb, de nem kevésbé mozgalmas korszakba lépett.
A 18–19. században a vár:
Ők barokk és romantikus átépítésekkel alakították kényelmes kastéllyá az erősséget: új lakosztályok, dísztermek, kertátalakítások születtek. A várlakó főurak életéről ma is mesélnek a belső terek és a kastélykert.
1945 után a vár a magyar állam tulajdona lett, majd 1950‑ben megnyílt benne a Rákóczi Múzeum, ma a Magyar Nemzeti Múzeum egyik fontos tagintézménye. Az elmúlt évtizedekben a Nemzeti Kastély‑ és Várprogram keretében kívül‑belül megújult: helyreállították a homlokzatokat, a bástyákat, a tetőzetet, a kastélykertet és a kiállítótereket
Aki belép a kapun, először az udvar tere nyűgözi le:
A tér egyszerre méltóságteljes és barátságos – nem nehéz elképzelni, ahogy egykori fejedelmek, főurak, követek, katonák és diákok ugyanitt jártak-keltek. Nyári programok idején – koncertek, Ostromhétvége, fesztiválestek – az udvar igazi „várszínházzá” változik.
A vár négy sarkán ma is jól láthatók az egykori olaszbástyák:
A falak, lépcsők, belső folyosók nemcsak fotótémák: a kőfelületek, a lőrések, a boltívek mind segítenek elképzelni, milyen lehetett a vár védelmében szolgálni.
A négyzetes alaprajzú, több szintes Vörös‑torony a vár legjellegzetesebb épületrésze – a város legtöbb képeslapján ez szerepel. Turistaként:
A torony felső szintjeiről a várudvarra, a Bodrog felé eső tájra és a város tetőire is rálátsz – ez az egyik legjobb panorámapont.
Az I. Rákóczi György által alapított ágyúöntő műhely ma interaktív kiállítóhely:
Ez a 17. századi ágyúöntő műhely egyedülálló emlék Magyarországon, sőt európai viszonylatban is ritkaság.
A vár mögött és mellett elterülő kastélykert (erről külön aloldal készül) a séták, piknikek, fotózások ideális tere:
A kertet úgy alakították ki, hogy egyszerre idézze a 17–19. századi főúri kertek hangulatát és szolgálja a ma látogatóit. Nyári esteken gyakran itt tartanak szabadtéri rendezvényeket, koncerteket.
Ajánlott idő:
A Rákóczi‑vár a Bodroghoz közel, a történelmi várnegyedben található, rövid sétára a Szent Erzsébet‑bazilikától és a Szent Erzsébet utcától.
Gyalog:
A városközpontból 5–10 perc kényelmes sétával érhető el, jól kitáblázott útvonalon.
Autóval:
Tömegközlekedéssel:
A vár látogathatóságát a benne működő Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma határozza meg.
A zemplen.hu és a museum.hu friss adatai alapján:
Pirosbetűs ünnepnapokon általában nyitva, több nemzeti ünnepen (március 15., augusztus 20., október 23.) a belépés gyakran ingyenes.
Az aktuális nyitvatartást, ünnepi rendet és esetleges rendkívüli zárva tartást minden esetben a hivatalos honlapon érdemes ellenőrizni utazás előtt!
A vár és a kiállítások közös jegyrendszerben működnek a Rákóczi Múzeummal; többféle belépő érhető el:
A jegyárak és kedvezmények rendszeresen frissülnek.
Az aktuális díjszabás minden esetben a hivatalos honlapon érdemes ellenőrizni utazás előtt!
Mi a különbség a „Rákóczi‑vár” és a „Rákóczi Múzeum” között?
A „Rákóczi‑vár” a teljes váregyüttest jelöli – az épületeket, bástyákat, kastélykertet –, míg a „Rákóczi Múzeum” a várban működő múzeumi intézményt és kiállításokat jelenti. Turistaként a vár bejárását a múzeum jegyrendszere és nyitvatartása határozza meg.
Mennyi időt szánjak a Rákóczi‑várra?
Legalább 2–3 órát érdemes tervezni, ha a külső tereket és a főbb kiállításokat is meg akarod nézni. Aki szereti alaposan végigjárni a várat, könnyen eltölthet itt egy teljes délelőttöt vagy délutánt.
Lehet‑e a várfalakról, bástyákról fotózni a Bodrog irányába?
Igen, a vár több pontjáról (udvar, bástyák, toronyközeli részek) nagyon szép kilátás nyílik a Bodrogra és a városra. A nem kereskedelmi célú, vaku nélküli fotózás általában engedélyezett, de egyes belső terekben szabályozott lehet – érdemes a helyszíni táblákat figyelni.
Gyerekekkel is jó program a Rákóczi‑vár?
Igen. A tágas udvar, a bástyák, az ágyúöntő műhely és a kazamaták a legtöbb gyerek fantáziáját megmozgatják. Külön jó választás az Ostromhétvége vagy más családi program idején, amikor élő szereplők, katonai bemutatók, játékos foglalkozások is várják a látogatókat.
Akadálymentesített‑e a vár?
A történelmi adottságok miatt csak részben akadálymentes. Az udvar viszonylag jól járható, de több belső tér, toronyszint és bástya lépcsőn közelíthető meg. Mozgásukban korlátozott látogatóknak ajánlott előzetesen egyeztetni a múzeummal.
Ünnepnapokon, téli időszakban külön rend szerint.
