Van egy terem Sárospatakon, ahová belépve könnyű elfelejteni, hogy a 21. században jársz. A polcokig érő, sötét faburkolat, a csillagmintás parketta, a dór oszlopokon nyugvó galéria és a mennyezetet betöltő seccók között úgy érzed, mintha egy történelmi film díszletébe csöppentél volna. Ez a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára – Magyarország egyik legkülönlegesebb történelmi könyvtárterme.
A Nagykönyvtár nem csupán egy könyvtár. Ez a kollégium több évszázados szellemi erejének látványos lenyomata: itt találkozik egymással a reformáció kora, a Rákócziak öröksége, a klasszicista építészet, a 19. századi könyvkultúra és a mai kutatók csendes munkája.
Ha kulturális utazást tervezel Sárospatakra, ez az a hely, amit egyszerűen nem szabad kihagynod.
A Sárospataki Református Kollégium könyvtárának története szinte egyidős magával az iskolával: a kollégium az 1530-as években jött létre, és feltételezhető, hogy már a kezdetektől rendelkezett kisebb, a tanítást szolgáló könyvgyűjteménnyel.
A 16–17. században:
hozták magukkal az első értékes köteteket. Ezek adják a ma is látható gyűjtemény legősibb magját.
1623-ból ismert az első írásos feljegyzés a könyvtárrendezésről és az állomány nagyságáról: akkor 296 kötetet tartottak nyilván. A következő évtizedekben ez a szám dinamikusan nőtt.
A könyvtár életében döntő fordulatot hozott, amikor a sárospataki vár és a város a Rákóczi-család birtokába került. A család legnagyobb mecénásai – Perényi Péter után I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna – nemcsak az iskola fenntartását, hanem a könyvtár gyarapítását is szívügyüknek tekintették.
A leglátványosabb bővülés akkor történt, amikor III. Rákóczi Zsigmond végrendeletében a család magánkönyvtárát a kollégiumnak hagyta. A tekintélyes, becslések szerint 3000–3500 kötetből álló Rákóczi-könyvtárat az 1650-es évek végén, 1660 körül szállították át a várból az iskolába. Ezzel Sárospatak könyvtára országos, sőt európai viszonylatban is jelentős gyűjteménnyé vált.
A 17. század közepére a kollégiumi könyvtár már 1000–1500 kötet körüli állománnyal rendelkezett – ez akkoriban kimagaslónak számított egy iskolakönyvtár esetében.
Az ellenreformáció és a protestánsok elleni fellépés a pataki könyvtárat sem kímélte. 1671-ben, amikor a császári csapatok megszállták a várost, a kollégium diáksága menekülni kényszerült, és értékeik egy részét hátra kellett hagyni. Az addig gondosan gyűjtött könyvanyag jelentős része ekkor szétszóródott vagy megsemmisült.
A Rákóczi-szabadságharc kezdetekor, 1703 után kezdődhetett meg az iskola és ezzel együtt a könyvtár újjászervezése. A 18. század első felében:
A könyvtárban ekkorra már egyre nagyobb arányban jelentek meg a teológián túl jogi, filozófiai, történeti és természettudományos művek.
Az 1800-as évek elején új korszak indult: a kollégium klasszicista átépítése során nemcsak új iskolai épületek készültek, hanem egy reprezentatív teremkönyvtár is.
A ma is látható Nagykönyvtár:
A terem polcain ma is kb. 25 000 kötet sorakozik, nagyrészt ugyanabban a rendben, ahogy a 19. század közepén elhelyezték őket.
A könyvtár a 19–20. század fordulójára már „Nagykönyvtárként” vált ismertté, közel 100 000 kötetes állománnyal. A világháborúk azonban újabb próbatételeket jelentettek.
Ma a Tudományos Gyűjteményekben őrzött művek száma több százezer kötet, a Nagykönyvtár Dísztermében elhelyezett 25 ezer kötet csak a jéghegy csúcsa – de vitathatatlanul a leglátványosabb része.
A Nagykönyvtár legnagyobb élménye maga a Díszterem. A Pollack Mihály által tervezett terem minden részlete azt sugallja: ez a tudás temploma.
Belépve azonnal feltűnik:
A fa mindenütt jelen van: a padlóban, a polcokban, az oszlopokban, a galériában – ez adja a terem különleges akusztikáját és otthonos, mégis ünnepélyes atmoszféráját.
Ha felemeled a tekinteted, a mennyezet finom optikai csalásaival találkozol. Lintzbauer József seccói:
Az egyik oldalon Apollo, a költészet, zene és művészetek istene jelenik meg lanttal és babérkoszorúval – körülötte a négy évszak allegóriái. A másik oldalon Minerva áll sisakban, pajzzsal és lándzsával, lábánál bagollyal, glóbusszal, térképpel: a bölcsesség, a tudomány és a stratégia istennőjeként.
Minerva körül a négy sarkalatos erény allegorikus alakjai jelennek meg: igazságosság, állhatatosság, könyörületesség és bölcsesség. Ez a „néma program” üzen mindenkinek, aki a terem falai között dolgozik vagy kutat: a tudás nem önmagáért való, hanem az emberi jellem és a közösség szolgálatára hivatott.
A polcokon elhelyezett kb. 25 000 kötet túlnyomórészt 16–19. századi mű:
A könyvek méret és szakrendi elrendezése nemcsak praktikus, hanem vizuális élményt is nyújt: a különböző méretű és színű gerincek ritmusa messziről szinte ornamentikává válik.
Kevés olyan hazai könyvtár van, amely:
A Tudományos Gyűjtemények egészében:
sora található. A legértékesebb darabokat a kutatók és szakértők a raktárakban dolgozzák fel, de a látogató a terem egészéről joggal érezheti: itt valódi történelmi kincsek veszik körül.
Még ha nem is vagy könyv- vagy történészrajongó, a Nagykönyvtár:
A Nagykönyvtár muzeális teremként, csak tárlatvezetéssel látogatható, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek részeként, a Múzeummal közös programban.
A klasszikus látogatási élmény:
A teljes vezetés kb. 55 perc, így könnyen beilleszthető egy városi sétába vagy egy történelmi tematikájú napba (pl. Rákóczi-vár + várnegyed + Kollégium).
Ajánlott időzítés:
ha fotózni is szeretnél (az aktuális szabályoknak megfelelően), érdemes kevésbé zsúfolt időpontot választani, hétköznap délelőtt.
A Nagykönyvtár a Sárospataki Református Kollégium főépületében, a Rákóczi út 1. szám alatt található, a belváros szívében.
A Nagykönyvtár Díszterme a Tudományos Gyűjtemények idegenforgalmi programjának része, a múzeummal együtt.
A hivatalos gyűjteményi oldalak alapján (srktgy.tirek.hu, patakcollege.hu) a nyitvatartás jellemzően:
A program tárlatvezetéssel járható végig, külön vezetési díj nélkül.
Belépőjegyek (tájékoztató jelleggel):
Az árak és kedvezmények időről időre frissülnek.
Jegyárak és nyitvatartás:
Minden konkrét adatot (árak, pontos nyitvatartás, ünnepi rend) a hivatalos oldalon szükséges ellenőrizni az utazás előtt.
A Nagykönyvtár nemcsak turisztikai látványosság, hanem kutatókönyvtár is:
Mennyi időre érdemes tervezni a látogatást a Nagykönyvtárban?
A Nagykönyvtárat a Múzeummal közös tárlatvezetés keretében lehet látogatni, a program kb. 55 perc. Ha szeretnél kicsit elidőzni az udvaron, iskolakertben is, összesen 1,5–2 órával érdemes számolni.
Csak vezetéssel látogatható a Nagykönyvtár Díszterme?
Igen. A Díszterem muzeális tér, ezért kizárólag szervezett tárlatvezetéssel tekinthető meg, meghatározott időpontokban. A vezetés díját jellemzően tartalmazza a belépőjegy.
Kell-e előre bejelentkezni egyéni látogatóként?
Az egyéni látogatók általában a meghirdetett vezetési időpontokban, bejelentkezés nélkül csatlakozhatnak. Nagyobb csoportok (különösen téli időszakban, hétvégén) esetén ajánlott előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés.
Gyerekekkel is érdemes felkeresni a Nagykönyvtárat?
Igen, nagyobb, iskolás korú gyerekek számára különösen emlékezetes élmény a „régi könyves” terem hangulata, a mennyezeti festmények és a kollégiumi diákélet története. Kisgyermekekkel érdemes számolni azzal, hogy a tárlatvezetés csendes odafigyelést igényel.
Akadálymentes-e a Nagykönyvtár?
A kollégium és a Tudományos Gyűjtemények történelmi épületei részben akadálymentesítettek. A Nagykönyvtár elérésének akadálymentessége korlátozott lehet (lépcsők, szintkülönbségek). Mozgásukban korlátozott látogatóknak ajánlott előzetesen telefonon egyeztetni a lehetőségekről.
