Ha elképzeled Sárospatakot, jó eséllyel egyből egy vár képe ugrik be: a Bodrog fölé magasodó, négy sarokbástyával megerősített, elegáns palotaszárnyakkal körülvett erősség, közepén a jellegzetes Vörös‑toronnyal. Ezt a várost díszítő épületegyüttest hívja mindenki egyszerűen Rákóczi‑várnak – még ha a hivatalos intézményi név ma Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma is.
A Rákóczi‑vár egyszerre:
Aki a várkapun belép, nemcsak a múzeum kiállításait, hanem a várudvar hangulatát, a bástyák ívét, a várfalak és a kastélykert találkozását is átéli. Érdemes külön programként is számolni a „várélménnyel”, nem csak a múzeumi tárlatokkal.
A mai vár helyén a középkorban is állt már erősség, de a Rákóczi‑vár magját a 16. század elején‑közepén Perényi Péter építtette ki. A kor új hadi elvei szerint:
Ekkor épült fel a ma is az udvar fölé magasodó Vörös‑torony, amely vöröses árnyalatú tégláiról kapta a nevét, és már ekkor egyszerre szolgált lakótérként és védelmi elemként.
A vár a 16–17. század során több főúri család kezén ment át:
A Rákócziak idején:
A 17. században Sárospatak a Rákóczi‑család egyik legfontosabb rezidenciája lett, innen irányították a birtokokat, itt fogadták a vendégeket, itt működött az ágyúöntő műhely, és a vár tövében virágzott az iskolaváros.
A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején a vár stratégiai szerepe újra felértékelődött. 1708‑ban itt, a vár falai között (vagy közvetlen környezetében) tartották a sárospataki országgyűlést, ahol:
A Rákóczi‑kor lezárulta után a vár sorsa – mint annyi magyar erősségé – békésebb, de nem kevésbé mozgalmas korszakba lépett.
A 18–19. században a vár:
Ők barokk és romantikus átépítésekkel alakították kényelmes kastéllyá az erősséget: új lakosztályok, dísztermek, kertátalakítások születtek. A várlakó főurak életéről ma is mesélnek a belső terek és a kastélykert.
1945 után a vár a magyar állam tulajdona lett, majd 1950‑ben megnyílt benne a Rákóczi Múzeum, ma a Magyar Nemzeti Múzeum egyik fontos tagintézménye. Az elmúlt évtizedekben a Nemzeti Kastély‑ és Várprogram keretében kívül‑belül megújult: helyreállították a homlokzatokat, a bástyákat, a tetőzetet, a kastélykertet és a kiállítótereket
Aki belép a kapun, először az udvar tere nyűgözi le:
A tér egyszerre méltóságteljes és barátságos – nem nehéz elképzelni, ahogy egykori fejedelmek, főurak, követek, katonák és diákok ugyanitt jártak-keltek. Nyári programok idején – koncertek, Ostromhétvége, fesztiválestek – az udvar igazi „várszínházzá” változik.
A vár négy sarkán ma is jól láthatók az egykori olaszbástyák:
A falak, lépcsők, belső folyosók nemcsak fotótémák: a kőfelületek, a lőrések, a boltívek mind segítenek elképzelni, milyen lehetett a vár védelmében szolgálni.
A négyzetes alaprajzú, több szintes Vörös‑torony a vár legjellegzetesebb épületrésze – a város legtöbb képeslapján ez szerepel. Turistaként:
A torony felső szintjeiről a várudvarra, a Bodrog felé eső tájra és a város tetőire is rálátsz – ez az egyik legjobb panorámapont.
Az I. Rákóczi György által alapított ágyúöntő műhely ma interaktív kiállítóhely:
Ez a 17. századi ágyúöntő műhely egyedülálló emlék Magyarországon, sőt európai viszonylatban is ritkaság.
A vár mögött és mellett elterülő kastélykert (erről külön aloldal készül) a séták, piknikek, fotózások ideális tere:
A kertet úgy alakították ki, hogy egyszerre idézze a 17–19. századi főúri kertek hangulatát és szolgálja a ma látogatóit. Nyári esteken gyakran itt tartanak szabadtéri rendezvényeket, koncerteket.
Ajánlott idő:
A Rákóczi‑vár a Bodroghoz közel, a történelmi várnegyedben található, rövid sétára a Szent Erzsébet‑bazilikától és a Szent Erzsébet utcától.
Gyalog:
A városközpontból 5–10 perc kényelmes sétával érhető el, jól kitáblázott útvonalon.
Autóval:
Tömegközlekedéssel:
A vár látogathatóságát a benne működő Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma határozza meg.
A zemplen.hu és a museum.hu friss adatai alapján:
Pirosbetűs ünnepnapokon általában nyitva, több nemzeti ünnepen (március 15., augusztus 20., október 23.) a belépés gyakran ingyenes.
Az aktuális nyitvatartást, ünnepi rendet és esetleges rendkívüli zárva tartást minden esetben a hivatalos honlapon érdemes ellenőrizni utazás előtt!
A vár és a kiállítások közös jegyrendszerben működnek a Rákóczi Múzeummal; többféle belépő érhető el:
A jegyárak és kedvezmények rendszeresen frissülnek.
Az aktuális díjszabás minden esetben a hivatalos honlapon érdemes ellenőrizni utazás előtt!
Mi a különbség a „Rákóczi‑vár” és a „Rákóczi Múzeum” között?
A „Rákóczi‑vár” a teljes váregyüttest jelöli – az épületeket, bástyákat, kastélykertet –, míg a „Rákóczi Múzeum” a várban működő múzeumi intézményt és kiállításokat jelenti. Turistaként a vár bejárását a múzeum jegyrendszere és nyitvatartása határozza meg.
Mennyi időt szánjak a Rákóczi‑várra?
Legalább 2–3 órát érdemes tervezni, ha a külső tereket és a főbb kiállításokat is meg akarod nézni. Aki szereti alaposan végigjárni a várat, könnyen eltölthet itt egy teljes délelőttöt vagy délutánt.
Lehet‑e a várfalakról, bástyákról fotózni a Bodrog irányába?
Igen, a vár több pontjáról (udvar, bástyák, toronyközeli részek) nagyon szép kilátás nyílik a Bodrogra és a városra. A nem kereskedelmi célú, vaku nélküli fotózás általában engedélyezett, de egyes belső terekben szabályozott lehet – érdemes a helyszíni táblákat figyelni.
Gyerekekkel is jó program a Rákóczi‑vár?
Igen. A tágas udvar, a bástyák, az ágyúöntő műhely és a kazamaták a legtöbb gyerek fantáziáját megmozgatják. Külön jó választás az Ostromhétvége vagy más családi program idején, amikor élő szereplők, katonai bemutatók, játékos foglalkozások is várják a látogatókat.
Akadálymentesített‑e a vár?
A történelmi adottságok miatt csak részben akadálymentes. Az udvar viszonylag jól járható, de több belső tér, toronyszint és bástya lépcsőn közelíthető meg. Mozgásukban korlátozott látogatóknak ajánlott előzetesen egyeztetni a múzeummal.
Ünnepnapokon, téli időszakban külön rend szerint.
Örömmel üdvözöljük Sárospatak új Turisztikai Információs felületén!
Kérjük, vegye figyelembe, hogy oldalunk jelenleg is aktív fejlesztés és szerkesztés alatt áll. Az adatok jelenleg is feltöltés és lektorálás alatt vannak. Éppen ezért előfordulhat, hogy napközben rövid ideig karbantartási módba kapcsolunk, és átmenetileg nem lesz elérhető a tartalom. Megértését és türelmét köszönjük!
Amennyiben bármilyen hibát, elírást talál, vagy észrevétele van az oldallal kapcsolatban, kérjük, jelezze nekünk a
szerkesztoseg@sarospatak-online.hu email címen.
Minden visszajelzést szívesen fogadunk, hogy minél jobbá tehessük oldalunkat!
Üdvözlettel, Sárospatak Online csapata
