Rákóczi Múzeum
Aki a sárospataki vár kapuján átlép, valójában két világba érkezik egyszerre:
egy késő reneszánsz erősség udvarára, és a Rákóczi‑szabadságharc történetének legfontosabb emlékhelyére. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma ma Magyarország egyik legjelentősebb Rákóczi‑gyűjteménye – itt találkozik egymással a fejedelmi család története, a kuruc mozgalom, a 16–17. századi főúri élet és a hegyaljai szőlőművelés világa.
A múzeum termei nem „csak” vitrinek sorát jelentik. A Vörös‑torony lovagterében, az „Rákócziak dicső kora” kiállítás termeiben, a reneszánsz konyhában vagy az ágyúöntő műhelyben úgy érezheted, mintha a 17–18. századi Patak mindennapjai között járnál. Nem véletlen, hogy a Rákóczi Múzeum 2003‑ban elnyerte az „Év Múzeuma” címet, és máig az egyik legkedveltebb történelmi célpont Zemplénben.
A sárospataki vár – közismert nevén Rákóczi‑vár – gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza. A mohácsi vész után Perényi Péter kezdte el felépíteni az új, bástyás erősséget, amelynek központja a ma is ikonikus Vörös‑torony lett. Az uradalom később a Dobó‑család, majd Lorántffy Mihály kezére került; Lorántffy Zsuzsanna 1616‑os házassága révén a vár I. Rákóczi György birtokává vált.
A 17. században a Rákócziak fénykorát élte Patak:
II. Rákóczi Ferenc idején a vár a szabadságharc egyik központja volt, itt tartották az 1708‑as országgyűlést, amely a jobbágykatonák hajdúszabadságáról döntött. Nem véletlen, hogy Lorántffy Zsuzsanna végrendeletében így fogalmazott:
„Sárospatakot hagyom az egész nemes Magyarországnak.”
A 18–19. században az erősség Trautson, Bretzenheim, majd Windischgrätz hercegek tulajdona volt, akik barokk, romantikus és eklektikus átépítésekkel alakították főúri rezidenciává. A második világháború után a vár állami tulajdonba került, és 1950‑ben megnyílt benne a Rákóczi Múzeum.
A múzeum feladata kezdettől fogva hármas volt:
Az elmúlt évtizedekben európai uniós és hazai forrásokból nagyszabású rekonstrukciók zajlottak: megújultak a kiállítóterek, a bástyák, a Vörös‑torony, az udvar és a kastélykert. A múzeum ma a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézménye, modern, látogatóbarát kiállítási koncepcióval.
A múzeum legnagyobb állandó tárlata a „Rákócziak dicső kora”, mintegy 850 m²‑en, több tematikus egységben:
Az eredeti fegyverek, zászlók, bútorok, oklevelek és relikviák mellett modern installációk, filmek és makettek segítenek megérteni, hogyan vált a Rákóczi‑név a magyar szabadság szimbólumává.
A múzeum egyik legemlékezetesebb élménye a Vörös‑torony látogatása (vezetett program keretében):
Itt ismerheted meg, milyen volt egy késő reneszánsz főúri lakótorony mindennapi élete.
Tokaj‑Hegyalja múltja és jelene nélkül nem érthető meg Sárospatak szerepe sem. A hegyaljai szőlészet‑borászat történetét bemutató kiállítás:
Az I. Rákóczi György által alapított ágyúöntő műhely ma interaktív kiállítóhely:
Ez a 17. századi ágyúöntő műhely egyedülálló emlék Magyarországon, sőt európai viszonylatban is ritkaság.
A múzeum bejárása során több különleges térbe is beléphetsz:
A különböző terek más‑más oldaláról mutatják meg a vár mindennapi életét: háború, vendéglátás, szolgák, mesterek világa.
A Rákóczi Múzeum nemcsak a várat jelenti:
Ha időd engedi, érdemes a pataki látogatást ezekkel a helyszínekkel is összekötni.
Ajánlott idő:
A múzeum a Rákóczi‑vár épületeiben működik, a Bodroghoz közeli városrészben, néhány perc sétára:
Gyalog:
A belvárosból 5–10 perces, kényelmes sétával érhető el.
Autóval:
Tömegközlekedéssel:
A pontos napi nyitvatartást a múzeum hivatalos oldalán teszik közzé.
A legtöbb forrás alapján a rend általánosságban:
Az ünnepnapok, hosszú hétvégék, téli időszak nyitvatartása eltérhet, erről minden évben külön tájékoztatást adnak.
A Rákóczi Múzeum jegyrendszere rugalmas, többféle kombinált belépő közül választhatsz:
A külső szakmai források (pl. Trekhunt, outdooractive) 2024–2025‑ös adatai szerint:
Az aktuális jegyárakat, kedvezményeket és ingyenes napokat (pl. nemzeti ünnepek, Múzeumok Éjszakája) minden esetben a Rákóczi Múzeum hivatalos „Jegyárak a várba” oldalán érdemes ellenőrizni az utazás előtt.
Mennyi időt szánjak a Rákóczi Múzeum bejárására?
A fő kiállítások (Rákócziak dicső kora, Vörös‑torony, ágyúöntő műhely, hegyaljai borászat) kényelmes bejárásához legalább 2–3 órát érdemes tervezni. Ha minden állandó és időszaki tárlatot meg szeretnél nézni, fél napot is eltölthetsz a várban.
Lehet‑e a várat és a múzeumot gyerekekkel látogatni?
Igen. A múzeum kifejezetten családbarát: az udvar tágas, több helyen interaktív elemek segítik a gyerekeket, az ágyúöntő műhely és a kazamaták pedig élményszerűvé teszik a történelmet. Kisgyerekkel érdemes babakocsi helyett hordozót választani, mert sok a lépcső.
Csak vezetéssel látogatható a Vörös‑torony és az ágyúöntő műhely?
Igen, ezek a terek jellemzően szakvezetéshez kötötten látogathatók, meghatározott időpontokban. Az aktuális indulási időket a pénztárnál vagy a honlapon teszik közzé.
Fotózhatok a múzeumban?
A saját célú, vaku nélküli fotózás a legtöbb kiállítótérben engedélyezett, de bizonyos időszaki kiállítások, illetve műtárgytípusok esetén korlátozások lehetnek. Professzionális fotózáshoz minden esetben előzetes engedély szükséges.
Akadálymentes a Rákóczi Múzeum?
A történelmi épületegyüttes csak részben akadálymentesíthető: több szinten lépcsők, szintkülönbségek vannak. Mozgásukban korlátozott látogatóknak ajánlott előzetesen egyeztetni a múzeummal, hogy mely terek érhetők el számukra.
Miben különbözik a „Rákóczi Múzeum” és a „Rákóczi‑vár” látogatása?
A „Rákóczi‑vár” elsősorban az épületegyüttest, a várat mint műemléket jelenti, míg a „Rákóczi Múzeum” a benne működő kiállítások és gyűjtemények összessége. Turistaként a jegyedet jellemzően a múzeum pénztárában váltod meg, és ezzel a vár kulcsfontosságú részeihez is hozzáférsz.
Ünnepnapokon, téli időszakban külön rend szerint.
Örömmel üdvözöljük Sárospatak új Turisztikai Információs felületén!
Kérjük, vegye figyelembe, hogy oldalunk jelenleg is aktív fejlesztés és szerkesztés alatt áll. Az adatok jelenleg is feltöltés és lektorálás alatt vannak. Éppen ezért előfordulhat, hogy napközben rövid ideig karbantartási módba kapcsolunk, és átmenetileg nem lesz elérhető a tartalom. Megértését és türelmét köszönjük!
Amennyiben bármilyen hibát, elírást talál, vagy észrevétele van az oldallal kapcsolatban, kérjük, jelezze nekünk a
szerkesztoseg@sarospatak-online.hu email címen.
Minden visszajelzést szívesen fogadunk, hogy minél jobbá tehessük oldalunkat!
Üdvözlettel, Sárospatak Online csapata