A Szent Erzsébet‑bazilika tornya már messziről jelzi, hogy Sárospatak nemcsak iskolaváros és várváros, hanem több évszázados zarándokhely is. A Rákóczi‑vár szomszédságában álló, háromhajós gótikus csarnoktemplom egyszerre:
Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéit, innen indul a Szent Erzsébet Út zarándokút Kassáig, és ide tér vissza minden ősszel a Szent Erzsébet Napok rendezvénysorozata. Ha Sárospatakon keresed a „lelkiségi középpontot”, azt ebben a templomban találod meg.
Sárospatak már I. András király idején királyi szállásbirtok, erdőispánság központja volt. A hagyomány szerint 1207‑ben itt született Árpád‑házi Szent Erzsébet, és a királyi udvarház melletti kis körtemplomban (rotundában) keresztelték meg.
A 12. században a kis kápolna hamar kicsinek bizonyult, ezért:
Ennek a román templomnak az alapjai a későbbi átépítések során eltűntek, de emléke beépült a későbbi templomtörténetbe.
A ma látható, háromhajós gótikus csarnoktemplom 1492-re készült el. A templom:
az északi gótika egyik legszebb példája Magyarországon. A templom kegyurai a környék főurai voltak: a Pálócziak, majd a Perényiek, később a Dobó‑, Lorántffy‑ és Rákóczi‑család, akik mind alakítottak rajta valamit.
A mohácsi vész (1526) után az ország várait sorra megerősítették. Sárospatakon a Bodrogig húzódó védővonalba a templom is beépült:
Ez a megoldás ritkaságnak számít: kevés helyen lett egy gótikus templom oldalfala tényleges honvédelmi fal.
A 16–17. században, a reformáció idején Sárospatak vallási viszonyait a „cuius regio, eius religio” elv határozta meg: „akié a föld, azé a vallás”.
Ez a váltakozó állapot egészen addig tartott, míg Báthory Zsófia, II. Rákóczi György felesége végleg vissza nem adta a templomot a katolikus egyháznak. A református közösség később saját, nagy templomot épített a városban.
A 17. század második felében a templom egy politikai dráma mellékszereplője lett.
A császári zsoldosok, Stahrenberg kapitány vezetésével:
A templom előrésze ekkor hol kaszárnya, hol lőporraktár, hol istálló volt – messze az eredeti rendeltetésétől.
1737-ben hatalmas tűzvész pusztított a városban és a várban:
1787-től kezdődött a nagy felújítás:
A statikai viszonyok miatt a boltozat oldalnyomása az oszlopsort kifelé tolta: ha belépsz és elindulsz a főhajóban, figyeld meg, hogy az oszlopok közül több 15–18 cm-t dől kifelé – a templom egyik jellegzetes „hibája”, ami ma már a bájához tartozik.
A templom alatt egykor folyosóból és 22 sírkamrából álló kriptarendszer húzódott, közel 200 koporsóval. Itt temették el:
A császári zsoldosok azonban:
A 20. századi régészeti feltárásokkor a kriptákban már csak törmelék és elmosódott csontmaradványok voltak, ezért az Országos Műemlékvédelmi Hivatal úgy döntött, hogy:
1964–1970 között átfogó régészeti és műemléki helyreállítás zajlott:
2007. november 18‑án XVI. Benedek pápa megbízásából Juliusz Janusz apostoli nuncius basilica minor rangra emelte a templomot. Azóta hivatalos neve:
Sárospataki Szent Erzsébet‑bazilika (Szeplőtelen Fogantatás‑templom).
Árpád‑házi Szent Erzsébet (1207–1231) élete:
A bazilikában:
A templom és a mellette álló Szent Erzsébet Ház együtt:
Belépve a templomba:
A főoltár:
Az oltárkép:
Az északi fal egyik bemélyedésében:
A fal mentén sorakozó sírkövek:
A bazilika:
A bazilika napközben jellemzően nyitott a hívek és a látogatók előtt, de a pontos nyitvatartás évszaktól és liturgikus rendtől függ.
Miserend (forrás: Miserend.hu, frissítve 2024.05.03 – ellenőrizendő a helyszínen!):
Adventben hétfőtől szombatig rorate mise is szokott lenni reggel 6:00 kor.
Fontos:
Lehet‑e turistaként beülni a misére a bazilikában?
Igen. A szentmisék nyitottak, a látogatókat szívesen fogadják. Fontos, hogy ilyenkor a templom elsősorban imádság helye, ezért a fotózást és a sétálgatást célszerű mellőzni, inkább csendben bekapcsolódni a liturgiába.
Mikor lehet megnézni Szent Erzsébet ereklyéjét?
Az ereklye az oldalfalnál elhelyezett szekrényben található, általában zárva. Nyitva, közelebbről Pünkösd második napján, Szent Erzsébet szentté avatásának évfordulóján lehet látni, illetve külön engedéllyel, csoportos zarándoklatok alkalmával.
Lehet‑e fotózni a templomban?
Saját célra, vaku nélkül a legtöbb esetben engedélyezett a fotózás, különösen misén kívüli időben. Liturgia alatt vagy professzionális fotózás esetén érdemes előzetesen a plébánián engedélyt kérni.
Akadálymentes‑e a bazilika?
A bejárat kis lépcsővel érhető el, a belső tér viszonylag sík, de teljes akadálymentesítés (pl. rámpa, akadálymentes mosdó) nincs mindenhol kiépítve. Mozgásukban korlátozott látogatóknak ajánlott előre érdeklődni a plébánián.
Összeköthető a bazilika látogatása más sárospataki programokkal?
Nagyon is. A bazilika közvetlen szomszédságában található a Szent Erzsébet Ház, néhány lépésre a Rákóczi‑vár és kastélykert, pár perc sétára a Sárospataki Képtár és a Vízikapu. Egy jól megtervezett fél‑ vagy egész napos programban a bazilika a lelki‑szellemi központ szerepét tölti be.
Plébánia hivatalos oldala:
Egri Főegyházmegye plébániai adatlap:
Bazilika bemutatása (középkori templomok):
Örömmel üdvözöljük Sárospatak új Turisztikai Információs felületén!
Kérjük, vegye figyelembe, hogy oldalunk jelenleg is aktív fejlesztés és szerkesztés alatt áll. Az adatok jelenleg is feltöltés és lektorálás alatt vannak. Éppen ezért előfordulhat, hogy napközben rövid ideig karbantartási módba kapcsolunk, és átmenetileg nem lesz elérhető a tartalom. Megértését és türelmét köszönjük!
Amennyiben bármilyen hibát, elírást talál, vagy észrevétele van az oldallal kapcsolatban, kérjük, jelezze nekünk a
szerkesztoseg@sarospatak-online.hu email címen.
Minden visszajelzést szívesen fogadunk, hogy minél jobbá tehessük oldalunkat!
Üdvözlettel, Sárospatak Online csapata
