Sárospatak történelme nem csupán évszámok sora, hanem egymásra rakódó emberi sorsok, harcok és imádságok története. A Rákóczi‑vár bástyáinak kövei, a kastélykert évszázados fái, a Szent Erzsébet‑bazilika gótikus boltívei és a Bodroghoz vezető Vízikapu mind ugyanazt mesélik: itt a magyar múlt egyszerre volt királyi udvar, fejedelmi rezidencia, iskolaváros, zarándokhely és határvár.
Ha végigsétálsz a várnegyed egyetlen utcáján, a Szent Erzsébet utcán, néhány száz méteren belül találkozol Szent Erzsébet emlékével, a Rákócziak szabadságharcával, a középkori városfalakkal és a tokaj‑hegyaljai borospincék világával. A Lőportoronyban és az ágyúöntő műhelyben a puskapor illata, a Rákóczi Múzeum termeiben a szabadságért küzdő nemesi család története, a bazilikában pedig a csendes imádság élménye vár. Sárospatak olyan hely, ahol a történelem nem vitrinek mögé zárva él tovább, hanem a mindennapi séták díszleteként vesz körül – csak fel kell nézni a házakra, és hagyni, hogy meséljenek.
Lépj be oda, ahol a Rákóczi‑szabadságharc története testközelbe kerül. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában eredeti fegyverek, zászlók, bútorok, levelek és térképek mesélnek a fejedelmi család életéről és a kuruc hadjáratokról. A „Rákócziak dicső kora” kiállítás termeiben, a Vörös‑toronyban és a kazamatákban úgy érzed, mintha egy történelmi film díszletei között járnál – csak épp itt minden valóság.
A sárospataki Rákóczi‑vár az a hely, amelyről elsőként eszébe jut a város neve mindenkinek. Perényi Péter, Dobó Ferenc és a Rákóczi‑család reneszánsz erőssége ma is lenyűgöz: négy sarokbástya, elegáns palotaszárnyak, a jellegzetes Vörös‑torony és a Bodrog fölé magasodó várfalak adnak keretet az udvarnak. Ez nem makett, hanem igazi vár: lépcsők, kapuk, lőrések és kilátópontok várnak rád egy olyan sétán, ahol szó szerint a történelem kövei között jársz.
A Rákóczi‑vár kastélykertjében megbúvó ágyúöntő műhely Európa‑szerte is ritka ipar‑ és hadtörténeti különlegesség. I. Rákóczi György itt öntette azokat a bronzágyúkat, amelyekkel a pataki, tokaji és munkácsi várakat védték. A modern védőépületben feltárt és részben rekonstruált lángkemence, öntőakna és fúróberendezés lépésről lépésre mutatja be, hogyan született meg egy 17. századi ágyú – a faformától az izzó bronzon át a kész csőig. Ideális célpont, ha a történelem technikai oldalára is kíváncsi vagy.
A Szent Erzsébet utca végén álló Lőportorony kívülről szerény kis erődítménynek tűnik, belül azonban egy modern, interaktív kiállítás rejtőzik. Az „A lőporos múlt” című bemutató játékosan és látványosan mesél a puskapor készítéséről, tárolásáról és használatáról: tapintható eszközök, digitális installációk, VR‑élmény segít megérteni, hogyan működött a vár védelmi rendszere a 17. században. Családoknak, iskolai csoportoknak és minden „nagy gyereknek” különösen jó program.
A Rákóczi‑vár mögött, a Bodrog felé lejtő domboldalon 8 hektárnyi zöld világ rejtőzik: a kastélykert. Öreg fák, árnyas sétányok, tágas gyepfelületek és a híres, több mint másfél évszázados japán akác mesélnek a fejedelmi kertek múltjáról. A vár falai és a kert fái között sétálva egyszerre érzed a történelem súlyát és a természet nyugalmát – tökéletes hely pihenni egy várlátogatás után, vagy elidőzni egy esti koncerten a fák alatt.
A Várnegyed egyetlen utcája, a Szent Erzsébet utca valóságos időalagút. A Rákóczi‑vártól indulva néhány perc alatt eljutsz a gótikus Szent Erzsébet‑bazilikához, a Szent Erzsébet Házhoz, a Sárospataki Képtárhoz, az egykori zsidó fürdőhöz és a Bodrog felé nyíló Vízikapuhoz. Minden kő, kapualj és emléktábla egy korszakot idéz: királyi udvarház, barokk kolostor, borospincék, holokauszt‑emlékezet – egy rövid várnegyedi séta alatt egész kis várostörténeti panorámát kapsz.
A Vízikapu egykor a vár és a város egyetlen bejárata volt a Bodrog felől, ma pedig hangulatos átjáró a történelmi utcák és a folyópart között. A félköríves, feliratos reneszánsz kapu fölött ma is olvasható az 1541‑es évszám, a környéken pedig megmaradt városfal‑szakaszok és a hajdani várárok nyoma idézi a régi védművet. A kapu alatt átsétálva pár perc alatt a Bodrog‑parton találod magad – nyári estéken pedig a kőfalak tövében felállított szabadtéri színpad koncertektől és előadásoktól telik meg élettel.
A Rákóczi‑vár szomszédságában álló Szent Erzsébet‑bazilika a város gótikus szíve. Háromhajós csarnokterével, barokk főoltárával és Maulbertsch Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló festményével önmagában is különleges műemlék, de ennél is fontosabb, hogy Árpád‑házi Szent Erzsébet tiszteletének egyik legfontosabb magyarországi helye. Itt őrzik a szent ereklyéit, innen indul a Szent Erzsébet Út Kassáig, és itt találkozik a csendes imádság a nagyszabású ünnepi misék emelkedettségével.
A bazilika melletti Szent Erzsébet Ház egyszerre egyházi gyűjtemény, zarándokközpont és közösségi tér. Kiállításai Szent Erzsébet életét és tiszteletét, valamint a környék katolikus egyházművészetét mutatják be, termeiben előadások, konferenciák és lelkinapok zajlanak, udvarán pedig a magyar szentek rózsakertje és szabadtéri színpad várja a látogatókat. Ha mélyebben is megismernéd, ki volt a „rózsacsoda szentje”, és hogyan él ma is az öröksége, ide érdemes betérned.
Örömmel üdvözöljük Sárospatak új Turisztikai Információs felületén!
Kérjük, vegye figyelembe, hogy oldalunk jelenleg is aktív fejlesztés és szerkesztés alatt áll. Az adatok jelenleg is feltöltés és lektorálás alatt vannak. Éppen ezért előfordulhat, hogy napközben rövid ideig karbantartási módba kapcsolunk, és átmenetileg nem lesz elérhető a tartalom. Megértését és türelmét köszönjük!
Amennyiben bármilyen hibát, elírást talál, vagy észrevétele van az oldallal kapcsolatban, kérjük, jelezze nekünk a
szerkesztoseg@sarospatak-online.hu email címen.
Minden visszajelzést szívesen fogadunk, hogy minél jobbá tehessük oldalunkat!
Üdvözlettel, Sárospatak Online csapata
