A(z) Kultúra kategória hírei

A szabadságharc kezdetén II. Rákóczi Ferenc Vereckénél lépett magyar földre

A szabadságharc kezdetén II. Rákóczi Ferenc Vereckénél lépett magyar földre

A brezáni kiáltvány és a zászlóbontás után a tiszahátiak megkezdték a harcot. Károlyi Sándor szatmári főispán ugyan elrendelte a vármegye mezővárosaiban és falvaiban a kurucok üldözését és elfogását, a mozgalmat azonban már nem lehetett elfojtani. A dolhai csata 1703. június 7-én a kuruc sereg vereségével végződött, a Rákóczi zászlaja alá gyülekezett felkelők visszahúzódtak a hegyek

A legromantikusabb tárgy a Rákóczi Múzeum gyűjteményben

Perényi Gábor és Országh Ilona eljegyzési gyűrűje a XVI. század közepén készült. Arany, zománcozott. Szívet tartó két kéz formál egy gyűrűt. A szív túloldalán Perényi Gábor (P G) és Országh Ilona (O H) monogramja látható fekete betűkkel. A fiatal pár esküvőjét 1552. október 22-én tartották Csejtén. Ezt követően a házaspár Sárospatakon élt. Itt is temetkeztek,

A Szent Erzsébet kápolna

A sárospataki vár legismertebb épületének, a Vörös-toronynak az első emeletén található a Szent Erzsébet kápolna. A XVI. században épült lakótoronynak ezt a helyiségét eredetileg kincstárnak használták. A XIX. század második felében az akkor tulajdonos Windischgrätz család alakított itt ki házi kápolnát. Oltárképén Szent Erzsébet a rózsacsoda jelenetével, Franz Eybl festette. A II. világháború végéig évente

360 esztendeje halt meg Lorántffy Zsuzsanna

Lorántffy Zsuzsanna 1600-ban született Ónodon, református felső-magyarországi családban. Apja, Lorántffy Mihály az ottani vár kapitánya volt. Anyja, Zeleméri Borbála örökségeként került a család birtokába Sárospatak vára 1608-ban. Ide költözött a család. Zsuzsanna egész életében ragaszkodott gyermekkora helyszínéhez, a sárospataki várhoz. Zsuzsanna 16 esztendős korában, 1616 április 18-án Sárospatakon kötött házasságot a 23 éves I. Rákóczi

285 esztendeje halt meg II. Rákóczi Ferenc

„.. nagy péntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyánkat, halálokat kell siratnunk,  …” II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után 1711-ben az amnesztia helyett a száműzetést választotta. 1720-ban a törökországi Rodostó lett életének utolsó állomása. „A bujdosásban is bujdosnunk kell” – írta Mikes Kelemen a száműzöttek rodostói helyzetéről. A város örmény negyedében élt

350 esztendeje Sárospatakon írták az ország történelmét

A sárospataki vár legismertebb része a Sub Rosa terem, a sarokerkélyes szobácska. Elnevezését a bolthajtást összefogó rózsáról kapta. Itt ebben a helyiségben zajlottak a Wesselényi-féle szervezkedés szűk körű tárgyalásai. 1670 április 9-én I. Rákóczi Ferenc meghívására a várban tartották utolsó megbeszéléseiket a felső-magyarországi ellenzéki nemesek. Váratlanul megérkezett Tokaj várának parancsnoka tisztjei kíséretében. Másnap, április 10-én

Virtuális kiállítás a Tudományos Gyűjtemények honlapján

Virtuális kiállítást kínál az érdeklődőknek a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei. Éger Gábor az intézmény könyvtárosa érdeklődésünkre válaszolva elmondta: azért választották ezt a módszert, mert minden esztendőben április elsején kezdődik meg a gyűjteményekben az idegenforgalmi szezon. A mostani koronavírus járvány miatt bevezetett intézkedések miatt azonban idén ez eltolódik, mivel március 12. óta előre meg nem

Fel