A(z) MNM Rákóczi Múzeuma kategória hírei

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2021. május 8-án 10 órakor nyitja újra kiállításait

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2021. május 8-án 10 órakor nyitja újra kiállításait

Tájékoztatás a múzeum újranyitásáról Kedves Látogatók! A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma  2021. május 8-án 10 órakor nyitja újra kiállításait. A részletekről hamarosan tájékoztatjuk Önöket a honlapunkon és a Facebook oldalunkon. Várunk minden érdeklődőt! MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospatak  

Elfelejtődött?! 350 esztendeje végezték ki a Wesselényi-féle szervezkedés résztvevőit

1671. április 30-án végezték ki a főúri szervezkedés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferenc országbírót Bécsben. Egy nappal korábban, április 29-én Pozsonyban került sor Bónis Ferenc zempléni neves kivégzésére. Ő a mozgalomban részt vevő jómódú vármegyei nemesség egyik vezéralakja volt: „Csak kilencen legyenek, akik felkelnek a magyarok szabadsága mellett,

Elfelejtődött?! II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet neve napján temették el Sárospatakon

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna kiemelt tisztelete mellett kevesebb figyelmet kap, hogy fiúk, a fejedelmi utód, II. Rákóczi György Sárospatakon lett eltemetve. Az erdélyi fejedelmek sorát a fejedelmi székvárosban, Gyulafehérváron tették sírba. A Rákóczi-család fejedelmi tagjai közül azonban csak I. Rákóczi György nyugszik ott. Az 1608-ban elhalálozott Rákóczi Zsigmondot (ő korábban leköszönt fejedelmi tisztéről)

1661. április 24-én temették el Sárospatakon II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet

360. esztendeje … 1661. április 24-én temették el Sárospatakon II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet. Petrőczi Éva – József Attila-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, publicista, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott egyetemi docense – versével emlékezünk az évfordulóra. Zsófia búcsúszavai „Az méltóságos fejedelemasszony, Báthori Zsófia, a fejedelem súlyos állapotját értvén, die 6 Junii ifjú Rákóczi fiával

„Patak látta élte nagyságát, Patak őrzi hült porait.”

Sárospatak történetében április 18-án két esemény köthető Lorántffy Zsuzsannához. 1616-ban ezen a napon kötött házasságot I. Rákóczi Györggyel és 44 év múltán ezen a napon hunyta le örökre szemeit. A Tompa Mihály Lorántffy Zsuzsána emlékezete című verséből vett idézet jól jelzi a fejedelemasszony kötődését szeretett városához. 1860. július 8-án a sárospataki református templomban hangzott el

Műemlékvédelmi világnap április 18-án

A sárospataki Rákóczi-vár és a területén található Olaszbástya-Kazamata, Trinitárius kolostor, kazamatás várfal mind kiemelt pontjai a műemlékvédelemnek. Nem is csoda, hiszen a vár és a hozzá tartozó részek már lassan 500 évesek. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának helyet adó reneszánsz épületegyüttes a magyar nemzeti örökség része. Csodálatos módon – sok műemlékkel ellentétben – gyönyörű

1849. április 14-én választották Kossuth Lajost Magyarország kormányzó elnökévé

A „márciusi ifjak” vezetésével 1848 március 15-én Pesten kitört a forradalom. Ezalatt az országgyűlés törvényekkel teremtette meg az új Magyarország alapjait. Az április 7-én kinevezett első magyar kormányban Kossuth pénzügyminiszter lett. Az önálló bankjegykibocsátás és honvédség megsegítése kapcsolódik nevéhez. A július 11-én az országgyűlésben elmondott hatásos szónoklatában 200 ezer újonc kiállítását és 42 millió forint

125 évvel ezelőtt szerezte meg hazánk első olimpiai győzelmét Hajós Alfréd – a „magyar delfin”

1896. április 6. és 15. között, Athénban rendezték meg az első újkori olimpiai játékokat. Ezek hatodik versenynapján, egy kiváló magyar sportoló, az akkor 18 éves Hajós Alfréd, 100 és 1200 méteres gyorsúszásban, megszerezte hazánk első olimpiai győzelmeit. Ezzel beírta nevét a magyar sporttörténelembe. Előzmények: Az olimpiák bölcsője az ókori Görögország földjén ringott, a játékokat a

1735. április 8-án halt meg II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után 1711-ben az amnesztia helyett a száműzetést választotta. Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostó lett élete utolsó állomása. 1720-tól e városban élte élete utolsó tizenöt esztendejét a magyar emigránsok kis csoportjával körülvéve. A bujdosásban a fejedelem hű társa, egykori belső apródja, majd íródeákja Mikes Kelemen volt. A Rákóczi

Fel