A(z) MNM Rákóczi Múzeuma kategória hírei

125 évvel ezelőtt szerezte meg hazánk első olimpiai győzelmét Hajós Alfréd – a „magyar delfin”

125 évvel ezelőtt szerezte meg hazánk első olimpiai győzelmét Hajós Alfréd – a „magyar delfin”

1896. április 6. és 15. között, Athénban rendezték meg az első újkori olimpiai játékokat. Ezek hatodik versenynapján, egy kiváló magyar sportoló, az akkor 18 éves Hajós Alfréd, 100 és 1200 méteres gyorsúszásban, megszerezte hazánk első olimpiai győzelmeit. Ezzel beírta nevét a magyar sporttörténelembe. Előzmények: Az olimpiák bölcsője az ókori Görögország földjén ringott, a játékokat a

1735. április 8-án halt meg II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után 1711-ben az amnesztia helyett a száműzetést választotta. Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostó lett élete utolsó állomása. 1720-tól e városban élte élete utolsó tizenöt esztendejét a magyar emigránsok kis csoportjával körülvéve. A bujdosásban a fejedelem hű társa, egykori belső apródja, majd íródeákja Mikes Kelemen volt. A Rákóczi

Elfelejtődött?! 2. II. Rákóczi Ferenc elsőszülött fiát Sárospatakon temették el

II. Rákóczi Ferenc és Hesseni Sarolta Amália 1694 szeptemberében kötöttek házasságot. A férj 18 és fél éves, a feleség 3 évvel fiatalabb volt. Mire megszületett első gyermekük, Rákóczi már betöltötte a 20. életévét. A Rákóczi-ház örököse 1696. május 28-án született Kistapolcsányban. A kisfiú a Lipót György Lajos neveket kapta. Keresztapja Lipót császár, Badeni Lajos őrgróf

1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc születésének pontos idejét – 1676. március 27. – és a helyszínét is – Borsi – ismerjük. Rákóczi latin nyelvű Vallomásaiban adja meg születési adatait. E műve későn, 1876-ban jelent meg nyomtatásban. Franciául megírt Politikai és erkölcsi végrendeletének 1751. évi, hágai impresszummal, de valójában Párizsban megjelent kiadásához azonban már csatoltak egy rövid életrajzot,

Wesselényi Ferenc pályája – ki nevét adta a szervezkedésnek

A XVII. század második felében a katolikus ellenreformáció különösen a főnemesség visszatérítésében volt eredményes. Közéjük sorolhatjuk az 1606-ban Teplicén született Wesselényi Ferencet is. Előkelő, de nem kiemelkedő nemesi családból származott. Apja, báró Wesselényi István (1583–1627), II. Ferdinánd király udvari tanácsosa, anyja, szerdahelyi Derssfy Katalin bárónő, a Hont vármegyei főispán leánya. Wesselényi Ferenc a jezsuiták nagyszombati

Bodrog-montázs a víz világnapja alkalmából

A víz világnapját minden évben március 22-én tartjuk 1993 óta. A világnapot egy évvel előtte, ’92-ben kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, a Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés c. konferenciát követően. A közgyűlés azért tartotta kiemeltnek az ünnepnap bevezetését, hogy ráirányítsa a figyelmet a tiszta víz fontosságára és az édesvízkészlet veszélyeztetettségére. 2030-ig azt a célt tűzték

Március 21-e a költészet világnapja

Hallott-e már Zbigniew Herbert világszinten elismert, lengyel költőről és a magyarokhoz írt verseiről? A magyar költészet napját Magyarországon, 1964 óta, április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük, a nemzetközi költészet világnapja azonban március 21-e, már 1999 óta. Az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális szervezete) azzal a céllal jelölte ki ezt a napot, hogy a

Fel