A várban 1948-59 között Művészek Alkotó Otthona működött. Az itt készült alkotásokból szeretnénk most bemutatni néhányat, melyek a Képzőművészeti Gyűjteményünk részét képezik.

Itt, ebben a nagy kulturális múlttal és gazdag természeti szépségekkel rendelkező vidéki légkörben alkothattak együtt híres képzőművészek, irodalmárok, zenészek, zeneszerzők, művészettörténészek, színészek. Hiszen a Művészotthon ideális lehetőséget nyújtott a zavartalan munkára és az üdítő pihenésre.

Az Alkotó Otthon létrehozásában nagy szerepet töltött be Rácz István – a későbbi neves fotóművész és műfordító – aki finn feleségével érkezett Sárospatakra a Református Kollégium meghívására. Ugyanis, miután Windischgrӓtz Lajos herceg, a sárospataki Rákóczi-vár utolsó nagybirtokosa 1944 őszén családjával együtt külföldre távozott a várkastély a magyar állam tulajdonába került. Ekkor merült fel a kérdés, hogy mi legyen a Rákóczi kastély és a park sorsa. Végül a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium határozata kimondta, hogy adassék a vár a nép érdekeit szolgáló tudás házának; létesítsenek benne Népfőiskolát, Múzeumot, valamint Írók és Képzőművészek Alkotóotthonát. Az akkori Református Kollégiumra várt a feladat megszervezni a három intézmény működését. A Kollégium vezetése Rácz Istvánt bízta meg a feladattal, aki 1946-ban létrehozta finn mintára a Népfőiskolát, majd megalapította a Művészotthont és szerepet vállalt a Múzeum alapjainak lerakásánál is.

Az első időszakban, 1947-48 között a Sub Rosa termet és az ahhoz csatlakozó két helyiséget használták a művészotthon vendégeinek és a népfőiskola előadóinak elszállásolására. Alkalmanként három-négy vendéget fogadtak itt, akik néhány hétig tartózkodtak a várban.

Az elsők között meghívott művészek festményeiből a Képzőművészeti Gyűjteményünkbe is kerültek: pl. Barcsay Jenő: Őszi táj című olajfestménye, Szentiványi Lajos: Cannesi táj c. pasztellképe, Gadányi Jenő: Virágcsendélet c. olajfestménye, Molnár C. Pál: Levétel a keresztről c. olajfestménye, fametszetei.

Rácz István, 1948-ban már kiállítást rendezett az alkotóktól letétbe kapott munkákból.

1949-től már csak a Múzeum és az Alkotó Otthon működtek a vár falai között, utóbbi minden olyan helyiséget megkapott, amelyekre a Múzeum nem tartott igényt; így az Alkotóház egészen 1959-ig a Lorántffy szárnyban működött tovább.

A Művészotthonban készült alkotásokból számos tárlatot rendeztek Sárospatakon, itt, a Rákóczi Múzeumban. Az első tárlat megnyitására 1955-ben került sor.

A budapesti Magyar Képzőművészeti Kiállítás sorozaton 1950-től szerepeltek a sárospataki Alkotó Otthonban készült grafikák, festmények és szobrok.

A Képzőművészeti Gyűjteményünkben található Művészotthonban készített alkotások a „várbeli művészvilágba” engednek bepillantást. Megtalálhatjuk ezek között az itt alkotó zeneszerzők, irodalmárok, képzőművészek portréit, de emellett sárospataki látképek és várábrázolások is nagy számban előfordulnak. Utóbbiakból mutatunk most be néhányat a kamarakiállításunkon.

A kiállított művek is azt bizonyítják, hogy a táj szépségei sem mondják mindenkinek ugyanazt: a mondani való és annak megnyilatkozási formája a művészek egyéni élményei, lelki tulajdonságai szerint más és más. Más technikával más aspektusból jelenítik meg ugyanazt a témát. Egri Viktor ceruzarajzai a karikaturista szemével mutatják be a Vörös-tornyot és az éppen útjára induló múzeum egykori, első igazgatóját, Bakó Ferencet.  Szilágyi Ilona krétával készült alkotása egyedi színvilágával sejtelmessé teszi a kastély épületét.

Szentgyörgyi Kornél akvarellje a természet és a vár harmonikus egységét tárja elénk.

Zugor Sándor olajfestménye, szintén egy más nézőpontból, más érzelmi színezettel mutatja be a kastélyt és a kertet.

A vitrinben Duray Tibor és Vidéky Brigitta tusrajzai láthatók.

A most bemutatásra kerülő néhány alkotás is a művészeknek a téma iránti szeretetét sugározza.

Amellett, hogy az itt alkotó művészeknek lehetősége adódott az alkotásra és az üdítő pihenésre, vidékünk megismerésére; a Művészotthon lehetőséget adott arra is, hogy a vidéki embereknek alkalma adódjon az alkotókkal való ismerkedésre és hozzájárult Sárospatak és környéke művelődéséhez is.

Bamli Beáta