A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a Rendi Konföderáció három országgyűlést tartott.1705-ben Szécsényben, 1707-ben Ónodon, 1708-ban Sárospatakon.
A nemzeti összefogás és a hadsereg megerősítése céljából hívta össze a Fejedelem a sárospataki országgyűlést. Október 28-án a szatmári táborból küldte ki országgyűlés meghívólevelét Rákóczi. A nemes vármegyék, az egyházi főméltóságok és a conventek, a kiváltságos területek (jász, kun, hajdú), a szabad királyi városok, a mezővárosok és regális urak voltak a címzettek.
Az országgyűlés november 28. és december 20. között ülésezett Rákóczi elnökletével. Az országgyűlés pontos helyszínének meghatározása ma is kérdéses. A vár történetének írója, Détshy Mihály a nyugati szárny emeletén található „aranyas palotát” és a Vörös-torony lovagtermét (más szóval „öreg palota”) egyaránt rossz állapotúnak írja le a korabeli írott források alapján.
Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplójában is olvashatunk az országgyűlésről. Első napján a conventuson összegyűltek névsorát állították össze. A résztvevők száma az előző országgyűlésen részt vettekhez képest radikálisan lecsökkent. Az ellenség támadásai miatt több megye nem tudta elküldeni követeit. A dunántúli megyék követei nem tudtak megjelenni. A bányavárosokat a császári katonaság október végén elfoglalta, oda még a meghívót sem tudták elküldeni.
Az ügyek közül az egyik legfontosabb a zárszámadás, azaz a költségvetés és elszámolás nyilvános vitája volt. A gazdasági ügyek rendezése után a fegyverszünet és a béketárgyalások megindításáról tárgyaltak.
Az országgyűlés törvényt hozott a harcoló jobbágyok sorsáról, biztosítva társadalmi felemelkedésük lehetőségét, kimondva a katonai szolgálatot kitöltő, végig kitartó jobbágyok hajdúszabadságát. Felismerve, hogy a háború folytatásának és sikeres befejezésének ez az egyetlen feltétele.
A sárospataki IX. tc. kimondja: „… mindazok a jobbágyok, akik a hadseregben a jelen háború végéig állandóan és hűségesen szolgálnak, s kiskorú gyermekeikkel távozni akarnak a földesúri telekről, a földesúri hatalom alól felszabadíttatnak, örök és feltételen szabadságot nyernek, s lakóhelyeik a hajdúvárosok módjára külön kiváltságokban fognak részesülni.”
Rendelkeztek Tarpa hajdúszabadságáról. December 18-án a fejedelem a szentesítette a törvényeket.
Tamás Edit