„Sárospatakot hagyom a nemes Magyarországnak” – írta sokat emlegetett végrendeletében I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Zsuzsanna 1659-ben. Akarata 1945-ben teljesült, a váregyüttes a Magyar Állam tulajdonába került.
A sárospataki vár ma hazánk legjelentősebb épen maradt késő reneszánsz épületegyüttese. 1534 és 1541 között épült a Perényi család új birtokközpontjaként. 1616-tól a Rákócziak uralták és építették tovább a főúri rezidenciát.
Rácz István, az Alkotó Otthon alapítója vetette meg a múzeum alapjait. Az Alkotó Otthon 1948-tól 1960-ig működött az épület déli szárnyában. A várkastély nagyobb részében és a Vörös-toronyban 1950. július 1-jén alakult meg a Vármúzeum. Első igazgatója Bakó Ferenc volt. Az intézmény neve 1951-től hivatalosan „Rákóczi Múzeum, Sárospatak”. Státusát tekintve állami múzeum, a Műemlékek és Múzeumok Országos Központja alá tartozott. A megindult műemléki felújítás terén magasra tették a mércét, melyhez az utódok mindig igyekeztek igazodni.
Bakó Ferenc idejében – sokak munkája eredményeként – lerakták mai múzeum alapjait. Egyszemélyes ugyan az intézmény, de Fügedi Erik, Bényi László, Dercsényi Dezső, Gerő László, Szakál Ernő, Román János, Gunda Béla, Újszászy Kálmán, Domanovszky György, Ember Mária, Patay Pál munkája is benne van az első két év eredményeiben. A kapcsolati hálóban a kassai Márkus Mihály már a határon átnyúló szakmai lehetőségeket mutatta.
Az intézmény legfőbb feladata a Rákóczi örökség gyűjtése, bemutatása. A vár fénykorát a XVII. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte. I. Rákóczi György szerezte meg felesége, Lorántffy Zsuzsanna hozományaként, s közel száz évig maradt a család tulajdonában. 1616 és 1710 között Sárospatak a hatalmas Rákóczi birtokok központja, kedvelt tartózkodási helye a család négy nemzedékének. Az épületegyüttes két helyszínén zajlottak történelmi események. A Wesselényi-féle szervezkedés legendás erkélye, a Sub Rosa terem 1651-ben készült el. Itt tanácskoztak az 1670-ben kirobban események vezetői I. Rákóczi Ferenc vezetésével. Ez a múzeum legismertebb része. A vár jelentős szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1708-ban Patakra hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést, mely az Öregpalotában ülésezett.
Az első Rákóczi állandó kiállítás 1950. december 17-én nyílt meg. A vár és a benne működő múzeum napjainkban Magyarország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye, az itt található állandó Rákóczi kiállítás e témában a legnagyobb az országban.
Az alapítást követően kialakult a gyűjtemények jellege, a múzeum gyűjtőterülete, mely a Hernádtól a Tiszáig terjedt. 1950 októberében a műtárgyanyag túlnyomó része történeti és iparművészeti jellegű volt. 1951-ben 118 képzőművészeti, 1000 régészeti, 581 néprajzi, 232 iparművészeti, 286 várostörténeti, 53 ásványtani, 100 embertani tárgy képezte a gyűjteményi anyagot. Ugyanekkor 715 darabos volt a szakkönyvtár, 62 tételes a segédgyűjteménybe rendezett anyag 1950-ben 566, 1951-ben 27.585látogatója volt a múzeum kiállításainak. Bakó Ferenc két és fél év után 1952. november 21-én adta át a Rákóczi Múzeumot utódának, Gyimesiné Sergő Erzsébetnek.
Dr. Tamás Edit