1708 novemberében és decemberében zajlott a sárospataki országgyűlés

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a Rendi Konföderáció három országgyűlést tartott.1705-ben Szécsényben, 1707-ben Ónodon, 1708-ban Sárospatakon.
A nemzeti összefogás és a hadsereg megerősítése céljából hívta össze a Fejedelem a sárospataki országgyűlést. Október 28-án a szatmári táborból küldte ki országgyűlés meghívólevelét Rákóczi. A nemes vármegyék, az egyházi főméltóságok és a conventek, a kiváltságos területek (jász, kun, hajdú), a szabad királyi városok, a mezővárosok és regális urak voltak a címzettek.

Az országgyűlés november 28. és december 20. között ülésezett Rákóczi elnökletével. Az országgyűlés pontos helyszínének meghatározása ma is kérdéses. A vár történetének írója, Détshy Mihály a nyugati szárny emeletén található „aranyas palotát” és a Vörös-torony lovagtermét (más szóval „öreg palota”) egyaránt rossz állapotúnak írja le a korabeli írott források alapján.

Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplójában is olvashatunk az országgyűlésről. Első napján a conventuson összegyűltek névsorát állították össze. A résztvevők száma az előző országgyűlésen részt vettekhez képest radikálisan lecsökkent. Az ellenség támadásai miatt több megye nem tudta elküldeni követeit. A dunántúli megyék követei nem tudtak megjelenni. A bányavárosokat a császári katonaság október végén elfoglalta, oda még a meghívót sem tudták elküldeni.
Az ügyek közül az egyik legfontosabb a zárszámadás, azaz a költségvetés és elszámolás nyilvános vitája volt. A gazdasági ügyek rendezése után a fegyverszünet és a béketárgyalások megindításáról tárgyaltak.
Az országgyűlés törvényt hozott a harcoló jobbágyok sorsáról, biztosítva társadalmi felemelkedésük lehetőségét, kimondva a katonai szolgálatot kitöltő, végig kitartó jobbágyok hajdúszabadságát. Felismerve, hogy a háború folytatásának és sikeres befejezésének ez az egyetlen feltétele.
A sárospataki IX. tc. kimondja: „… mindazok a jobbágyok, akik a hadseregben a jelen háború végéig állandóan és hűségesen szolgálnak, s kiskorú gyermekeikkel távozni akarnak a földesúri telekről, a földesúri hatalom alól felszabadíttatnak, örök és feltételen szabadságot nyernek, s lakóhelyeik a hajdúvárosok módjára külön kiváltságokban fognak részesülni.”
Rendelkeztek Tarpa hajdúszabadságáról. December 18-án a fejedelem a szentesítette a törvényeket.
Az országgyűlés idején, december 19-én a város piacán fejezték le az árulással vádolt Bezerédj Imre brigadérost és Botka Ádám alezredest. Az MNM Rákóczi Múzeuma kőtárában kiállított egyik sírkő, egy fej nélküli férfit ábrázol. Sokak Bezerédj Imre sírkövével azonosítják.
Tamás Edit

A Lovagterem a Vörös-toronyban
Fotó: Váradi László

Feltöltő

Fel