Őszi gyalogos zarándoklat a Szent Erzsébet Úton

Már több éve tervezgetem, hogy az Őszi Szent Erzsébet Napok keretében zarándoklással emlékezzünk meg Sárospatak szentjéről.
Most lehetőségem adódott, így bár kissé bizonytalanul kezdtem a szervezéshez, de az ország több településéről érkező jelentkezők meggyőztek arról, jó az ötlet.

November 15-én 14-en indultunk busszal Kassára a Szent Erzsébet-dómba, hogy emlékezzünk Erzsébetre és lerójuk tiszteletünket II. Rákóczi Ferenc és családja, valamint bujdosó társai hamvai előtt. Aznap gyalog a zarándokút magyarországi szakaszát tettük meg Füzérig, ahol csatlakozott hozzánk a kongói származású Mawasala Mbela Fabien verbita lelkivezető atya. Másnap verőfényes napsütésben, vacsorának való gombát gyűjtve tettük meg a 17 km-es szakaszt Telkibányáig. Pénteken ruha és cipő nem maradt szárazon. Köszönet a regéci szállásadóknak, akik meleggel és szárítógéppel vártak bennünket, így másnap újra útnak tudtunk indulni. Komlóskán mindig nagy szeretettel fogadnak bennünket, most is meghatódtunk. Ahogy terveztük, vasárnap, Erzsébet napján értük Sárospatakra, hogy hálaadó mise keretében emlékezzünk és mondjunk köszönetet.

Minden utunk vezérlő gondolata, hogy Szent Erzsébet példáját, lelkiségét követve az Út alkalom legyen egymás jobb megismerésére, kölcsönös segítségnyújtásra, az együttérzésre a ráutaltak számára. Megtapasztalni az Út természeti szépségeit, kulturális értékei és lelki élményei által nyújtott ajándékokat. Egyúttal a mostani próbatétel is volt számunkra, hisz a hideg, a sáros utak, az egész napos eső kihívás volt mindannyiunknak. De bebizonyosodott, nem turisták vagyunk. Ahogy az egyik zarándoktársunk összegezte az 5 napot: „” Sírva-nevetősen, kegyelmekkel tele: napfény és sötétség, jó levegő, szél és fuvallat, eső, sár és csordogáló patakok, csodás színek és árnyak, lelki mélységek és megtisztulások, csendszakaszok és baráti beszélgetések, reményteljes elindulás és örömteli megérkezés, testi-lelki gondoskodás – minden perce lélekemelő élmény volt.”

Köszönetet mondunk az Úrnak, egymásnak, az utunkat segítőknek, a mindig vidám és mély gondolatokat közvetítő lelkivezetőnknek, hogy épségben, egészségben, lélekben megerősödve járhattuk ezt a zarándokösvényt.

Kőszeginé Tóth Judit, szervező beszámolója

Feltöltő

Fel