1659. október 30-án Lorántffy Zsuzsanna végrendeletében Sárospatakot az egész nemes Magyarországra hagyta

1648-ban halt meg I. Rákóczi György, megözvegyült Lorántffy Zsuzsanna. Férje akarata szerint a teljes családi vagyon feletti rendelkezés a fejedelemasszony kezébe került. Ő volt a leggazdagabb nő egész Magyarországon. Elhagyván a gyulafehérvári fejedelmi palotát kisebbik fiával, Zsigmonddal Sárospatakra költözött. Hamarosan lakodalom és temetés követték egymást életében. Zsigmond megházasodott. Néhány hónap múltán azonban meghalt az ifjú feleség, majd a szeretett fiú is.

A másik, az erdélyi fejedelmi székben ülő fiával, Györggyel való viszonyában a tragikus lengyelországi hadjárat után megszűnt a feszültség. A megbélés és aggódás hatotta át élete utolsó három esztendejét. Sokat betegeskedett, ugyanakkor fiának, Erdély fejedelmének bizalmasa.

1659. október 30-án pataki otthonában írta meg végrendeletét, amelyben birtokait és ingóságait fiára és mindkét nemű leszármazottaira hagyta. Végső testamentuma megmaradt. A Sárospataki Református Kollégium Levéltára őrizte a II. világháború idejéig. Ekkor Budapestre szállították és más ritkaságokkal együtt elveszett, talán Nyizsnij Novgorodban időzik. Egykorú, egyszerű másolata ismert.

„Sáros-Patakot jószágával együtt, melyen mindenestül háromszázezer és tizenháromezer forint vagyon, az épületen és munitiókon kivül megnevezett fiam és mindkét ágon levő maradéki defectusán hagyom az egész nemes Magyarországnak, úgy, hogy sem ő fölsége fiscusa, sem más akárki valamely szin és fogás alatt, az nemes országtúl el ne vehesse, szakaszthassa, valamig az felül specificált summát az épületnek és munitióknak árával az nemes országnak le nem tennék érette…”

Kép: Lorántffy Zsuzsanna. Ismeretlen mester XVIII. századi alkotása. Magyar Nemzeti Múzeum.
Fotó Váradi László

 

Feltöltő

Fel