A1703-ban zászlót bontott a Rákóczi-szabadságharc. II. Rákóczi Ferenc az ország nemes és nem nemes lakosságát szólította fegyverbe a császár súlyos elnyomó uralma ellen. Sikerült összefognia a népi kurucság mozgalmát a nemesi rendi ellenállással.
Az új magyar állam kiépítése már 1703 nyarán megkezdődött központi rendeletek, pátensek kibocsátásával (naményi- és vetési pátens). Rákóczi reálpolitikusként tudta, hogy alkotmányos állami intézmények kellenek országa európai jelenlétéhez. Sikerült céljai mellé állítani a vármegyéket, a városokat, a köznemességet, a főurakat és az egyházak képviselőit. Az 1705. szeptember 12-én Szécsényben, a Borjúpást mezején felállított sátortáborban megnyílt országgyűlésen teremtették meg Rákóczi államának jogi formáit. Az országgyűlés megalkotta a rendi konföderációt (magyarországi statusok és rendek szövetkezését). A szövetkezett rendek közé bevették a hajdú- és mezővárosokat és a Vitézlő Rendet. A vármegyék alispánjai, majd a nemesség, a városi követek, a főurak és a klérus tagjai megesküdtek a konföderációra alkotmányára. A kormányzás új testülete a 24 tagú Szenátus lett. A testület élére Bercsényi Miklós főgenerálist választották.
Szeptember 17-én a szövetkezett rendek a konföderáció élére teljhatalommal vezérlő fejedelemként II. Rákóczi Ferencet választották. Személye és államfői képessége biztosította a magyar konföderáció államegységét.
A fejedelem beiktatása is a szécsényi országgyűlésen, 1705. szeptember 20-án, ünnepélyes keretek között történt. A misével összekötött szertartásra az ország sátrában került sor. II. Rákóczi Ferenc esküt tett az ország alkotmányára.
Megesküdött, hogy a szabadság kivívására kötött szövetséget megtartja, a szövetkezett magyarságot és a haza ügyét soha el nem hagyja, az ország nemeseit és rendjeit szabadságukban, kiváltságaikban nem háborgatja, ezeket megtartja, oltalmazza. A szertartás keretében Telekessy István egri püspök adott áldást, majd a II. Rákóczi Ferenc által írt könyörgést mondta el.
Megszólaltak a sípok, trombiták. Dobpergés közepette Bercsényi Miklós, Forgách Simon, Esterházy Antal és Csáky István tábornok háromszor emelték fel a fejedelmet. Harsogott a vivát, a sokaság lelkesen ünnepelt. Az ország sátrában Rákóczi megvendégelte az országgyűlés tagjait, a vitézlő rend csapra vert hordók mellett ünnepelt.
Tamás Edit
Fotó: Váradi László