A Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) évek óta koszorúzással egybekötött megemlékezést tart január elsején Petőfi Sándor sárospataki szobránál a költő születésnapján. Idén a szokottnál is nagyobb izgalommal készültek az egyesület tagjai a kerek évforduló kapcsán. Ugyanis Petőfi Sándor – Petrovics Sándor néven – éppen 200 évvel ezelőtt született Kiskőrösön. Egyszerre tiszteljük személyében a magyar irodalom egyik legnagyobb, legismertebb, legtermékenyebb költőjét és a forradalmárt, a márciusi ifjak egyik vezéralakját.

„Petőfi Sándor rövid földi élete során világirodalmi rangú költészetet hozott létre. Művészete, életútja, személye nemzeti büszkeségünk része. A világon a legismertebb magyar költő. Verseinek fordítását minden kultúrnyelven olvasni lehet.” – kezdte emlékbeszédét Pándy-Szekeres Anna. Az egyesület tagja, aki magyar szakos tanár Petőfit a nép fiának nevezte, „aki a népről írt a népnek, a nép nyelvén”. Eszményei a demokrácia, a szabadság, a nép társadalmi felemelése, a nemzeti önállóság, a népfelség elve, minden nép felszabadítása, a világszabadság. Ez a témája minden forradalmi versének. „Közvetlen és közérthető nyelven írt. Szakított a „fentebb stíllel”, azaz a fennkölt stílussal. Nyelvi forrása a mindennapi beszélt nyelv és a népköltészet. A szabadság, szerelem, életöröm költője volt”. – jelentette ki a szónok.

Nagy költőnk nem csak tollal, fegyverrel is harcolt a magyar szabadságért és függetlenségért. „Petőfi az 1848. március 15-ikei események főszereplője volt. Ekkor született a Nemzeti dal és forradalmi verseinek hosszú sora. 1849. január 15-én csatlakozott Bem tábornokhoz, az erdélyi hadak fővezéréhez. Századosi rangot kapott. Az orosz intervenció még nagyobb elszántságra tüzelte. 1849. július 31-ike reggelén Székelykeresztúrról, a Gyárfás-kúriából többedmagával indult a csatába. Bár Bem utasította, hogy hagyja el a csatateret, de ő ezt nem tette meg. A csata magyar vereséggel végződött. Petőfi eltűnt a csatatéren, ám halálát senki sem látta. E rejtélyes körülményeknek köszönhetően hitték sokan, hogy a költő nem veszett el a csatában, hanem orosz fogságba került, és Szibériába hurcolták.” – zárta emlékbeszédét Pándy-Szekeres Anna, az egyesület tagja.

Az utókor tartozik annyival a költő emlékének, hogy tisztázza ezt a történelmi kérdést, és megadja Petőfinek azt, amire még életében vágyott: magyar földben nyughasson, ahol tisztelői évről évre kegyelettel emlékezhetnek meg róla.

A megemlékezés keretében Petőfi néhány verse (Reszket a bokor, mert…, A vén zászlótartó, Az erdélyi hadsereg) is elhangzott dr. Pándy-Szekeres Dávid egyesületi tag, Lencsés Anna elnökségi tag és Pándy-Szekeres Anna tolmácsolásában.

A megemlékezés zárásaként a SWAK elnöksége (Tarnavölgyi László elnök, Hejődemeteri Demeter Péter Kálmán alelnök, Lencsés Anna elnökségi tag) elhelyezte az egyesület koszorúját Petőfi Sándor szobrán.

(Fotók: Kovács László, dr. Pándy-Szekeres Dávid, Tarnavölgyi László)

A Sárospataki Wass Albert Kör Elnökségének beszámolója