Díjak átadásával is ünnepelték A Magyar Kultúra Napját

Ünnepi alkalmat tartottak A Művelődés Háza és Könyvtára falai között január 24-én, amikor is Kölcsey Ferenc legmeghatározóbb munkásságának tiszteletére gyűltek össze a patakiak.
Mint ismert, az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.

A megjelenteket Dr. Hörcsik Richárd köszöntötte. Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője azt mondta, büszke lehet Sárospatak közössége, hiszen a „Magyar Kultúra Városa” kitüntető címet közel 20 éve nyerte el a település. Ahogy a honatya fogalmazott: “ez a cím nem csak kötelez, hanem történelmi küldetésünket is sugallja. „A Bodrog-parti Athén” azt jelenti, hogy a magyar kultúra és oktatás fellegvára. Büszkék lehetünk a város kulturális múltjára, jelenére és jövőjére, mely kirajzolódik többek között a most felújított „A Művelődés Házában”, a tavaly megalapított önálló Tokaj-Hegyalja Egyetemben, a 30 éves Zempléni Fesztiválban is.” – mondta Dr. Hörcsik Richárd.

Nyiri Péter a Magyar Nyelv Múzeumának Igazgatója ünnepi gondolatai között hangzott el, hogy az annak idején Széphalomból tanulmányait folytatására Patakra érkezett Kazinczy itteni tanulmányai alatt értette meg és tapasztalta meg az oktatásnak és a kultúrának a szerepét.  Az igazgató kiemelte, hogy a nyelvi világ legszebb módja kultúránk kifejezésének, a “népléleknek a megnyilatkozása”. Ahogy fogalmazott az “illik, ami tetszik elv” jellemzi a világ nyelvi kultúráját, Kazinczy földjén azonban tartás és a feltett kérdésre adott helyes válasz az igazán értelmezhető. Erős, nemzeti keretek között fejlődő közös “személyisége” minden magyarnak a nemzeti kultúra fenntartása, nem az elidegenülés a feladat, hanem a mindennapjainkban való beépülés. Nyiri Péter azt is elmondta, hogy nem lehet cserélni a nemzeti kultúrát, nem lehet hígítani azt, a hagyományt fenntartva átadni szükséges a magyar értékeket az utókornak. Az igazgató szerint mindenki számára fontos feladat, hogy meg kell erősíteni a vidéki műhelyeket, mert szerinte a mi vidékünk a magyar nemzet “Noé bárkája”: a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumával, a Rákóczi- és Comenius örökséggel, a Tokaj-Hegyalja Egyetemmel, mert a fiataloké a jövő, akiknek utat kell mutatni.

Az ünnepi alkalmon díjak átadására is sor került. A város vonatkozó rendeletének értelmében Ködöböcz József díj adható a város művelődéséért, kulturális életének fejlesztéséért kiemelkedő munkát végző személyeknek, csoportoknak.
Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő- testületének döntése értelmében ebben az évben Ködöböcz József díjat vehetett át Saláta László Mihály.


1950. január 24-én született Sárospatakon. Alaptanulmányait szülővárosában és Sátoraljaújhelyben végezte, főiskolai diplomáját Művelődéspolitikai Szakon, Budapesten szerezte meg. Nős, két felnőtt gyermek édesapja és 6 unoka nagyapja.
1971-től vesz részt Sárospatak város kulturális és közéletében. Ifjúsági lakásépítő akciót szervezett a városban. A Sárospataki Diáknapok országos rendezvény szervezését 5 alkalommal irányította, a Bodrog folyón menetrend szerinti hajózást működtetett, amely élő híd-ként kötötte össze Sárospatak és Tokaj városát. Az Újhutai Ifjúsági Tábor kezdetben társadalmi munkában történő építésével sok-sok gyermeknek biztosított kulturált szabadidőtöltést. Ehhez hasonló vállalása volt a csónakház üzemeltetése.
Az 1985-1991 közötti időszakban igazgatóként A Művelődés Háza építésében és működtetésében hasznosította magát. Vezetése alatt az újdonság varázsával szerveztek a házban országos rendezvényeket pl: Országos urbanisztikai tanácskozást, Útügyi Napokat, Országos biológiai kongresszust, Országos Gyógyszerészeti Kollokviumot, Autótechnikai Napokat, Honismereti Akadémiát Makovecz Imre és Pozsgai Imre közreműködésével.
Makovecz Imre elismerését fejezte ki, hogy az organikusra tervezett épülete valóban él, mert élettel lett megtöltve. Ez így igaz, hisz akkor 50 szakkör működött a házban. A dicsérethez csatlakozott dr. Újszászi Kálmán professzor is. Ezen pozitív megnyilvánulásokat élete egyik legnagyobb elismeréseként értékeli.
A Művelődés Háza további különleges eseményei a vezetése alatt: Országos Diabetikus Napok, a több mint 10 évig szervezett „Zsákomban a bábom” bábfesztivál. Rendszeresek voltak a néptánc táborok és találkozók. Ifjúsági fafaragó tábor szervezésével felélesztették a helyi fafaragás tradícióját. Irányítása alatt A Művelődés Háza a legjobban felszerelt intézmény volt. Számítógépes tábort szervezett, zenei fesztiválokat rendezett. Kiállítások sokaságára került sor a galériában. Részt vett a Zempléni Fesztivál előkészítésében, elindításában Rolla Jánossal és a Liszt Ferenc kamarazenekarral. Vezetése alatt épült meg az oszloppáros a Csodaszarvas és a Prometheus Péterfy László szobrászművész alkotása.
A rendszerváltás után 7. ciklusban a képviselő-testület tagja. Jelenleg a Humán Bizottság tagja. A város fejlődését és kulturális életét hosszú idő óta folyamatában ismeri.
2006 májusában megalapította a Sárospataki Lokálpatrióták Egyesületét, 152 fővel, melynek elnöke lett. Az egyesület tagjai szakmai, szellemi képességeinek bevonásával segítette a döntéshozatalt és városunk értékei megóvását, gyarapítását. Felújíttatták az I. Világháborús Emlékművet, elkészült a Bodrog-parti gát. Helyreállíttatták Stremenyik Géza alkotóval „Városjelképek című” domborművet. A TE szedd! mozgalomban 9 alkalommal szerveztek hulladékgyűjtési akciót Bodrog parton, a Várnegyedben, a temetőkben, a Berekben a Tengerszemen. Kiállítást rendezett a „Kisvasút 100.évfordulójára”. Három ízben tartották meg a Sárospataki Kötődésűek Találkozóját. Folyamatos közhasznú tevékenységeit mindenki figyelemmel kísérhette, amiben, mint az egyesület képviselője, és mint képviselő is igyekszik hasznára lenni városunknak.

Az ünnepség másik díjazottja, a testület döntése alapján Karacs Mónika volt, aki Pécsvárady Botond közéleti díjat vehetett át. A városi rendelet szerint Pécsvárady Botond közéleti díj adható a Sárospatak közéletében hosszú időn át meghatározó tevékenységet folytató személyek részére.

Karacs Mónika Sárospatakon született és tanulmányai után, 1993-tól a helyi zeneiskolában kezdte el pedagógiai munkáját, 2000-től igazgató-helyettesként, majd 2020. augusztus 16-tól intézményvezetőként vezeti a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolát.
A több mint 30 éves pedagógiai munkája során számos területi, megyei, regionális országos és nemzetközi versenyen ért el növendékeivel kimagasló eredményeket, melyeket a zsűri sok esetben Tanári díjjal is jutalmazott. Növendékeivel számos esetben közreműködött kiállítás megnyitókon, rendezvényeken.
1993. végén a városi kórus tagjaként – mint vendég előadó – közreműködött a 8kor Színház elődje, a 8kor Együttes éves színháztermi nagykoncertjén. Itt született az elhatározás, hogy a későbbiekben is szívesen részt venne a zenekar munkájában, s így 1994. nyarán már ott állt velük együtt Fehéregyházán, a segesvári csata hőseinek emlékművénél. Rövid idő alatt a kezdeti háttérénekesi szerepből a zenekar egyik meghatározó frontemberévé lépett elő, énekhangja és fuvolajátéka új színnel, és az előadható repertoár bővülésével gazdagította az együttes hangzásvilágát. Emellett – családi indíttatásainak is köszönhetően – kezdettől fogva magáévá tette a csapat társadalmi felelősségvállalását, a magyarság összetartozásának erősítését célzó eszmeiségét. Az elmúlt közel három évtizedben a társulat több száz hazai és határon túli fellépése során mindössze egyetlen alkalommal nem tudott színpadra állni, viszont többször is előfordult, hogy egy-egy dal erejéig egymaga képviselte a 8kor csapatát különböző rendezvényeken.
A közös munkából nem csak a színpadon vette ki részét, hanem sok esetben kapcsolatfelvevő szervezője, ötletgazdája is volt egyes fellépéseknek. Emellett – mint aktív zenepedagógus – komoly részt vállalt a 8kor Színház által előadott nagyszínpadi művek gyermekszereplőinek betanításában, felkészítésében is, amellett, hogy ezekben az előadásokban ő maga is főszerepeket játszott. Mindezeken felül jutott energiája arra is, hogy hangszeres vagy énekes közreműködőként színesítse a város különböző intézményeinek, civil szervezeteinek közösségi és jótékonysági rendezvényeit.

A rendezvény színvonalát emelve a 8Kor Színház ünnepi műsorát láthatta a közönség.

Feltöltő

Fel