1708. novemberében 28-án kezdődött a sárospataki országgyűlés

A lovagterem a Vörös-toronyban
Fotó: Váradi László

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a Rendi Konföderáció három országgyűlést tartott.1705-ben Szécsényben, 1707-ben Ónodon, 1708-ban Sárospatakon.
Rákóczi október 28-án a szatmári táborból küldte ki az 1708. évi országgyűlés meghívólevelét. November 22-ére, a Zemplén megyei Tállya mezővárosába hívta össze a nemes vármegyéket, az egyházi főméltóságokat és a conventeket, a kiváltságos területeket (jász, kun, hajdú), a szabad királyi városokat, a mezővárosokat és regális urakat.A szállások alkalmatlansága miatt került át a helyszín november 19-én Sárospatakra.
Az országgyűlés november 28 és december 20 között ülésezett Rákóczi elnökletével, akinek célja a nemzeti összefogás és a hadsereg megerősítése volt.
Az országgyűlés pontos helyszínének meghatározása ma is kérdéses. A vár történetének írója, Détshy Mihály a nyugati szárny emeletén található „aranyas palotát” és a Vörös-torony lovagtermét (más szóval „öreg palota”) egyaránt rossz állapotúnak írja le a korabeli írott források alapján.
Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplójában is olvashatunk az országgyűlésről. Első napján a conventuson összegyűltek névsorát állították össze. A résztvevők száma az előző országgyűlésen részt vettekhez képest radikálisan lecsökkent. Az ellenség támadásai miatt több megye nem tudta elküldeni követeit. A dunántúli megyék követei nem tudtak megjelenni. A bányavárosokat a császári katonaság október végén elfoglalta, oda még a meghívót sem tudták elküldeni.
Az ügyek közül az egyik legfontosabb a zárszámadás, azaz a költségvetés és elszámolás nyilvános vitája volt. A gazdasági ügyek rendezése után a fegyverszünet és a béketárgyalások megindításáról tárgyaltak.
Az országgyűlés törvényt hozott a harcoló jobbágyok sorsáról, biztosítva társadalmi felemelkedésük lehetőségét, kimondva a katonai szolgálatot kitöltő, végig kitartó jobbágyok hajdúszabadságát. Felismerve, hogy a háború folytatásának és sikeres befejezésének ez az egyetlen feltétele. Rendelkeztek Tarpa hajdúszabadságáról. December 18-án a fejedelem a szentesítette a törvényeket.
A sárospataki IX. tc. kimondja: „… mindazok a jobbágyok, akik a hadseregben a jelen háború végéig állandóan és hűségesen szolgálnak, s kiskorú gyermekeikkel távozni akarnak a földesúri telekről, a földesúri hatalom alól felszabadíttatnak, örök és feltételen szabadságot nyernek, s lakóhelyeik a hajdúvárosok módjára külön kiváltságokban fognak részesülni.”

Feltöltő

Fel