Tanítók Napja Sárospatakon

Az Eszterházy Károly Egyetem Sárospataki Comenius Campusa (EKE SCC) és a Magyar Bábjátékos Egyesület (MBE) november 25-én pótolta a tavasszal elmaradt “Tanítók Napja” rendezvényét, amelynek témája összművészeti tanácskozás volt BEVEZETÉS AZ ÖSSZMŰVÉSZETEK ALKALMAZÁSÁRA A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN címmel. A rendhagyó konferencia időpontjában előre rögzített felvételek formájában tekinthették meg az érdeklődők az előadásokat. Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő köszöntő beszédét az alábbiakban közöljük, a folytatást pedig itt tudják megtekinteni a Hegyalja Televízió jóvoltából:

Köszöntő beszéd a Tanítók Napján
Sárospatak, Eszterházy Károly Egyetem Sárospataki Comenius Campus 2020.11.25. 10 óra

Tisztelt Főigazgató Asszony, Tisztelt Elnök Úr, Intézetigazgató Asszony, Hölgyeim és Uraim!

Öröm ma Önökhöz szólni! A sárospataki tanítóképző által szervezett tavaszi rendezvényt minden nehézség ellenére, számos kihívást leküzdve azért tudjuk most megtartani, mert a szervezőkkel együtt Önök, akik a pedagógusképzés fejlesztése, tökéletesítése mellett elkötelezettek művészként, egyetemi oktatóként, kutatóként, közigazgatásban vagy szakmai szervezetekben tevékenykedve, nem csak fontosnak tartják ezt a szakmai párbeszédet, hanem nagy jelentőséget tulajdonítanak a közös gondolkodásnak.Akkor, amikor néhány hónap digitális oktatást követően tömegesen válhat szükségessé ismét a jelenléti oktatástól eltérő módszerekkel folytatott pedagógiai munka.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ma arról tanácskoznak Önök, hogy miként lehet a pedagógusképzésben jelentős szerepet adni az összművészeteknek, illetve milyen lehetőség nyílik a művészetekkel való nevelésre egyes korosztályok esetében. Azt gondolom, hogy nem kell bemutatni a Konferenciát szervezőket a tanácskozás résztvevőinek, mégis fontos rámutatni arra, hogy ez az intézmény és az ő személyük is komoly garanciát jelent arra, hogy ez a mai konferencia nemcsak a legmegfelelőbb helyen került megrendezésre, hanem bizonyosan gyümölcsöző is lesz.

Kelemen Judit főigazgató asszony és Szentirmai László elnök úr a mai Humán Tudományok Intézetének jogelődjében, a Tanítóképző Főiskolai Kar Művészeti Nevelési Tanszékén munkálkodhattak együtt hosszú időn keresztül, más-más művészeti területre koncentrálva, de mégis egy közös célért küzdve. Emberi minőség és szakmai munka: ez a legrövidebb jellemzés, de talán a legfontosabb kiemelni az igényességet mind a leendő szakemberek, mind pedig saját szakmai fejlődésük vonatkozásában.
Főigazgató asszony élére állt annak a folyamatnak, ami a sárospataki campust a XXI. században való helytállásra készíti fel. A bábjáték a szeretet művészete, vallhatja mindmáig Szentirmai docens úr, aki a Zsákomban a Bábom fesztivállal felhelyezte a bábművészet térképére városunkat. Végül, de nem utolsósorban Toma Kornélia intézetigazgató asszony nemcsak vezetőként, hanem kutatóként is sokat tesz azért, hogy a pedagógusképzést új impulzusok érjék. Csak egy-egy lényeges pontot említek tehát, mintegy villanás szerűen, amely megmutatja, hogy miért is fontos, hiteles számunkra ez a mai találkozás.

Hölgyeim és Uraim!

Comenius Ámos János, campusunk névadója Schola Ludus című könyvében azt írja, hogy „a rend az, ami a játékot kellemessé teszi, melynek betartásához (…) a játszótársak ragaszkodnak. Mert bizony a rend mindennek a lelke, a komoly dolgoknak éppúgy, mint a játékoknak, s ha ez felborul, minden meghal, semmi sem él, semmi sem mozog.” Ma komoly dolgokról esik szó, ezért rend a lelke a mai köszöntőknek is. Mindazonáltal röviden engedjék meg, hogy a hely szellemére tekintettel szóljak pár szót az Önök mai tanácskozásának témájáról Comenius munkásságán keresztül.

A neveléstörténet „Galileije”, az emberiség egyik „Magnus Magister”-e híres művei közül többet ebben a városban írt, az Orbis Sensualium Pictus, vagyis „Az érzékelhető világ képekben” képes gyermeklexikon mellett az 1654 tavaszán megjelent, a tudás megszerzésének lehetőségét színpadi játékok formájában megálmodó Schola Ludus-t, vagyis „Az iskola mint játékszín” című könyvet kell ilyenkor említeni. Bár 1650. november 24-én, Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony jelenlétében elmondott szavai, miszerint „[a] műveltséget szorgalom és fáradtság által lehet megszerezni!” valamifajta kevéssé projektalapú, sokkal inkább frontális megközelítést sugallhatnak, a Schola Ludus sorai egyértelműek. A diákokra ugyanis, akár az egyszeregy, igaznak bizonyul, hogy „a megjegyzendő dolgok könnyebben vésődnek az emlékezetükbe így, életszerűen megjelenítve, mintha csak hallják vagy olvassák őket, s ily módon könnyebben tanulnak meg sok-sok verssort és mondást vagy akár egész könyveket is, mint magányos gyötrődéssel sokkal kisebb terjedelmű szövegeket”,ezért tette hát Comenius a színjátszás módszerével életszerűvé a tanulást közel 370 évvel ezelőtt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Amint az a mai előadásokból is kiderülhet, a művészetek bevonásának az oktatásba komoly előnyei vannak. A drámajátékszámos előnye közül az egyik például az, hogy a publikum, a nyilvános nagyközönség előtt való szereplés fokozza a diákság teljesítményét, „serkentik serénységre az emberi szellemet”. Ez már abból is egyértelmű, amint maga Comenius is úgy fogalmazott a pataki diákoknak tartott beköszöntő beszédében, hogy a tudáshoz szándéka szerint egy „kellemes út” kellene vezessen, aminek feltehetően egyik formájának szánta az iskoladrámát, mivel a „játék nem csak a pihenést, s testet erősíti, hanem megóvja, illetve visszaadja az elme elevenségét is”. Okkal feltehető, hogy ez a comeniusi megközelítés is egyfajta magyar sajátosságra reagál, mivel, mint írta, „ha valamely néphez, akkor hozzátok, a legszabadabb nemzethez valóban illik mindaz, amiből szabadság és derű árad”, ezért tehát érdemes az oktatásban, a köznevelés területén mindenütt meg találni és alkalmazni azt, ami derűt áraszt – a gyermekekre és a pedagógusokra egyformán. Ezt a derűforrást keressük együtt ma is, hogy évszázadok múltán ismét hasznunkra legyen.
Ezzel kívánok sikeres tanácskozást Önöknek.Köszönöm szépen, hogy meghallgattak!

Feltöltő

Fel