Megnyílt Sárospatakon az az Európában is egyedülálló, I. Rákóczi György által alapított ágyúöntő műhely, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának várkertjében 2006 és 2011 között tártak fel. Az ágyúöntő műhely és az ott található kiállítás segítségével ismerkedhetnek meg az érdeklődők a kora újkori bronzágyúk készítésének technikájával valamint I. Rákóczi György tüzérségének történetével. Az 500 millió forintos fejlesztésből nem csupán a sárospataki múzeum bővült új látványossággal, hanem a Sárospataktól kilenc kilométerre fekvő Sárazsadány három parasztházát és környezetét is átalakították, hogy helyet adjon egy egyedülálló néprajzi gyűjteményének. A kiállítást Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere nyitotta meg…
I. Rákóczi György a korszak legnagyobb ágyúöntő főura volt Magyarországon. 1631-től 17 éven át több tucat bronzágyút készítettek itt, majd az erre szolgáló épület 1672-ben tűzvész martalékává vált. Ennek maradványait tárta föl a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2006 és 2011 között. Az itt fellelt épületmaradványok, eszközök és tárgyak nyomán kialakított múzeumot az Emberi Erőforrások Minisztere nyitotta meg aki elmondta, az ágyúöntő-műhely európai kuriózum is, amelyet a restaurátorok, a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei rendkívül nagy hozzáértéssel alakítottak ki. Véleménye szerint a 21. század emberének is tudnia kell, hogy az elődök hogyan öntöttek ágyút, “de még inkább kell tudni, hogy a régiek hogyan harcoltak karddal, ágyúval, és hogyan harcoltak tudománnyal és kultúrával, leginkább a hitükkel”.

„Életszerűen idehozták azt, ami már 400 éves múlt. Mindez azért is nagyon fontos, mert a fiataljaink, a gyerekeink most már hozzászoktak a multimédiához és a digitális kultúrához. Ezért lényeges, hogy életszerűen mutassuk be nekik azt ami a múltunk, amire büszkék vagyunk. Az ágyúöntésre is büszkék lehetünk valamint arra a harcmodorra is, amit az elődeink ezen a vidéken folytattak.

Ha ideérkeznek a diákok, vagy egy osztálykiránduló csoport, akkor ők maguk is közel érezhetik magukat a Rákócziak világához, a harckészültséghez, a magyar ipar teljesítőképességéhez, hogy milyen technológiával tudtak annak idején dolgozni elődeink, tehát múzeumpedagógia szempontból is nagyon fontos ez az épület és az itt található kiállítás.

Minden olyan beruházás vagy fejlesztés, ami Sárospatakot megerősíti a hazai és nemzeti turizmus világában, annak támogatói vagyunk.„ – mondta Balog Zoltán.

A közel 400 négyzetméternyi területen különleges élmény várja az érdeklődőket, hiszen az ágyúöntés 17. századi munkafázisait mutatja be a kiállítás. Így például az olvasztó berendezést és az öntőaknát. Az épületben helyet kapott egy 6 és fél méteres ácsolt, csigával felszerelt korhű gerenda szerkezet is, amely egykor az ágyúk bronz szerkezetét mozgatták és a furat készítésére szolgált.

„Mind a Magyar Nemzeti Múzeum kulturális és kiállítás politikájába, mind a nemzeti kultúrába tökéletesen beleillik ez a projekt. Itt Patakon született valami, ami az egész nemzetnek, sőt, az egész európai kultúrának fontos. Csodálatos ez az épület. Egyszerre szolgálja és mutatja Sárospatak múltőrző képességét és teljesítményét. Az épület által fel tudjuk mutatni a magyar nemzetnek ezt a kultúránknak fontos eredményét és elemét. Mindez, az európai mivoltunkat is bizonyítja.” – nyilatkozta Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Sárospatak hírnevét már sok személy és épület is öregbíti, most az ágyúöntő műhely is tovább viszi a város nevét.

„Sárospataknak az egyetlen lehetősége a turizmusban rejlik. Éppen ezért örülünk ennek az újabb attrakciónak, hiszen az 500 millió beruházás kapcsán egy olyan látványossággal gyarapodhatott városunk, amely Európában is egyedülálló. Köszönetemet szeretném kifejezni a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a kivitelezőknek, a támogatóknak, magánszemélyeknek és mindenkinek, aki segített létrehozni ezt a látványosságot.

Egy óriási élmény volt végigjárni ezt az épületet és megtekinteni az itt lévő kincseket. Csak a korábbi leírások és ásatások alapján tudtuk, hogy ez az ágyúöntő műhely itt található. Figyelemmel kísértük a feltárási munkákat is, akkor még nem értettem igazán, hogyan is működött a műhely. Most, hogy ezt sikerült rekonstruálni és bemutatni, nem csak Magyarországról, hanem a határon túlról is megismerkedhetnek az érdeklődők az ágyúöntés folyamatával.” – mondta Aros János polgármester.

A rendezvényen az is elhangzott, hogy további régészeti leletek várnak feltárásra a sárospataki Rákóczi vár várkertjében.