A(z) MNM Rákóczi Múzeuma kategória hírei

1697. június 30-án vidékünkön tört ki a hegyaljai felkelés

Tokaj vára. Ismeretlen mester rézmetszete, XVII. sz. 1697 a török háború kritikus esztendeje volt. A török százeres haderővel indult Magyarország ellen. Savoyai Jenő Zentánál hatalmas győzelmet aratott fölöttük. Északkelet-Magyarország a Lengyelországba, Erdélybe és az Alföldre vezető utak találkozási pontja, a hegyaljai bor és a máramarosi só kereskedelmi központja. A XVII. század végén az elégedetlenség tűzfészke.

1567. június 28-án halt ki a Perényi család nádori ága

Apja, Perényi Péter halála után a családi birtokokat, így Patakot is kisebbik fiúként, Perényi Gábor (1532-1567) örökölte. Húsz esztendős korában nősült meg és feleségével az előkelő Guthi Országh Ilonával Sárospatakon rendezték be udvarukat. Perényi Gábor lelkes híve volt a reformációnak és támogatója a Schola-nak. Az 1560-as évek elején folytatta és fejezte be az apja által

Hat nap: 2205 látogató a Rákóczi Múzeumban

2020. június 20-án nyitotta újra kapuit az MNM Rákóczi Múzeuma. Már az első nap nagyon sokan érkeztek a történelmi emlékhelyre, 401 belépőjegyet vásároltak. Az első három családot köszöntötték is,  akik közül kettő Budapestről, egyikük Sopronból érkezett. Mindez jól mutatja, hogy a vár látogatói az egész ország területéről érkeznek. Az első héten megindultak a csoportok is,

A szabadságharc kezdetén II. Rákóczi Ferenc Vereckénél lépett magyar földre

A brezáni kiáltvány és a zászlóbontás után a tiszahátiak megkezdték a harcot. Károlyi Sándor szatmári főispán ugyan elrendelte a vármegye mezővárosaiban és falvaiban a kurucok üldözését és elfogását, a mozgalmat azonban már nem lehetett elfojtani. A dolhai csata 1703. június 7-én a kuruc sereg vereségével végződött, a Rákóczi zászlaja alá gyülekezett felkelők visszahúzódtak a hegyek

A legromantikusabb tárgy a Rákóczi Múzeum gyűjteményben

Perényi Gábor és Országh Ilona eljegyzési gyűrűje a XVI. század közepén készült. Arany, zománcozott. Szívet tartó két kéz formál egy gyűrűt. A szív túloldalán Perényi Gábor (P G) és Országh Ilona (O H) monogramja látható fekete betűkkel. A fiatal pár esküvőjét 1552. október 22-én tartották Csejtén. Ezt követően a házaspár Sárospatakon élt. Itt is temetkeztek,

A Szent Erzsébet kápolna

A sárospataki vár legismertebb épületének, a Vörös-toronynak az első emeletén található a Szent Erzsébet kápolna. A XVI. században épült lakótoronynak ezt a helyiségét eredetileg kincstárnak használták. A XIX. század második felében az akkor tulajdonos Windischgrätz család alakított itt ki házi kápolnát. Oltárképén Szent Erzsébet a rózsacsoda jelenetével, Franz Eybl festette. A II. világháború végéig évente

360 esztendeje halt meg Lorántffy Zsuzsanna

Lorántffy Zsuzsanna 1600-ban született Ónodon, református felső-magyarországi családban. Apja, Lorántffy Mihály az ottani vár kapitánya volt. Anyja, Zeleméri Borbála örökségeként került a család birtokába Sárospatak vára 1608-ban. Ide költözött a család. Zsuzsanna egész életében ragaszkodott gyermekkora helyszínéhez, a sárospataki várhoz. Zsuzsanna 16 esztendős korában, 1616 április 18-án Sárospatakon kötött házasságot a 23 éves I. Rákóczi

Fel