GINOP-7.1.1-15-2017-00037

GINOP-7.1.1-15-2017-00037

„A sárospataki váregyüttes turisztikai vonzerejének erősítése, a belső és külső vár összehangolt attrakciófejlesztése „

 

 

Projekt megnevezése A sárospataki váregyüttes turisztikai vonzerejének erősítése, a belső és külső vár összehangolt attrakciófejlesztése
Projekt GINOP azonosítószáma GINOP-7.1.1-15-2017-00037
Projekt helyszíne

Projekttel érintett ingatlan(ok)

Sárospatak 196 hrsz – Sárospataki vár

Sárospatak 202 hrsz – Lőportorony és környezete

Teljes forrás Ft 2 803 138 591
Európai Uniós GINOP támogatási összeg Ft 2 803 138 591
Hazai támogatási összeg Ft 0
Határidők Projekt fizikai zárása: 2023.12.30.

Projekt pénzügyi zárása: 2023.12.31.

 

„A sárospataki váregyüttes turisztikai vonzerejének erősítése, a belső és külső vár összehangolt attrakciófejlesztése” projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.”

 

 

Ünnepélyes átadó

  1. december 12-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A sárospataki váregyüttes (GINOP-7.1.1-15-2017-00037) turisztikai vonzerejének erősítése, a belső és külső vár összehangolt attrakciófejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.

A projekt a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével és két konzorciumi partner bevonásával, a Magyar Nemzeti Múzeummal és Sárospatak Város Önkormányzatával együttműködve, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.

Projektzáró sajtóközlemény

Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:

https://turizmus.com/desztinaciok/megujult-a-sarospataki-rakoczi-var-1190149

https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/12/lezarult-a-sarospataki-varegyuttes-felujitasa

https://sarospatak.hu/2023/12/14/lezarult-a-sarospataki-varnegyed-ujkori-tortenetenek-egyik-legjelentosebb-fejlesztese/

 

Alapkőletétel

  1. december 2-án – a pandémia miatt szűk körű – projektbemutatóval vette kezdetét a sárospataki váregyüttes turisztikai vonzerejének fejlesztése, a belső és külső vár összehangolt attrakciófejlesztése című projekt. Az eseményen Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője, Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Sikora Attila Sárospatak alpolgármestere, valamint Glázer Tamás a NÖF Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertették a fejlesztés részleteit.

Projektindító sajtóközlemény

 

Történeti áttekintés

E terület a XI. századtól királyi birtok, amelynek központja a Bodrog átkelőhelyénél épült Patak. A korábban Patak nevéhez kötött erődítések nem ezen a helyen álltak. Perényi Péter építi fel itt családja új székhelyét 1534 és 1541 között, miként levelei bizonyítják. A középkori város központjának déli felét vették körül fallal és árokkal. Ennek dél-keleti szegletén rezidenciául hatalmas torzult négyzet alaprajzú ötszintes lakótornyot emeltek. A városfalnak a torony falába bekötött csatlakozásai és a lőrések tanúsítják, hogy a torony a városfallal egy időben és összehangolva épült. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával késő reneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román, gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai.

1540 és 1567 között épült a keleti Perényi-szárny. 1567 után a Királyi Kamara, 1573-tól a Dobó család tagjai, 1608-tól Lorántffy Mihály uralták és építették tovább a várat. 1616 fordulópont, Lorántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot köt I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. Így Patak lett a Rákóczi birtok fejedelmi központja és összekötő híd a Királyi Magyarország és Erdély között.

1640-től rangjukhoz méltóan bővítették a várat, erődítették és felépítették a déli Lorántffy-szárnyat, a loggiát és az ágyúteraszt. 1660-tól I. Rákóczi Ferenc és anyja Báthory Zsófia, 1676-tól II. Rákóczi Ferenc és Julianna a birtokosai a várnak, amelyet azonban 1670-től császári katonaság tartott megszállva. Ennek ellenére Patak a kuruc mozgalmak központja, hiszen Zrínyi Ilona második férjével, Thököly Imrével többször időzött a várban, 1697-ben pedig a város egyik központja a hegyaljai felkelésnek. A Rákóczi szabadságharc idején (az 1702-ben megrongált Vörös-toronyban) 1708-ban országgyűlést tartották.

A szabadságharc után 1711-ben a várat Trautsohn herceg kapta meg, aki a tűzvész által többször sújtott épületet barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között kamarai birtok, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították, ekkor nyerte el a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. századi reneszánsz jellegét.

1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdona. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.

 

 

A projekt tartalmának bemutatása

LÁTVÁNYTÁR:

A sárospataki váregyüttes MNM Rákóczi Múzeum által üzemeltetett területein az elmúlt időszakban számos új fejlesztés valósult meg, növelve ezzel a várba látogatók számát. Ebbe a fejlesztési irányba illeszkedik a várkert északi területén részben a 20. század második felében épült raktárépületek helyén elkészült új „Rákóczi Látványtár” épület együttese.

A fejlesztési területen található korábbi melléképületekben a műtárgyak tárolási körülményei nem feleltek meg a múzeumok új korszerű előírásainak. Az itt tárolt műtárgyak fémszerkezetű polcrendszeren, zsúfoltan, a látogató közönség számára nem elérhető módon kerültek elhelyezésre. Az elmúlt évtizedekben nagyságrendekkel megnövekedett raktározási igényeknek már nem felelnek meg, szerkezeti és építészeti kialakításukban nem tudják biztosítani a szigorú műtárgyvédelmi előírásokat. A Vörös-torony helyreállításakor a reneszánsz kövek egy részét kiemelték a falazatból; a kőanyag egy része eddig nem került kiállításra, ennek méltó raktározását, bemutatását biztosítja a projekt. Szintén múzeumtechnológiai problémát okozott, hogy nem volt megfelelő helyszín az itt tárolt műtárgyak múzeumi restaurátori feladatainak ellátásához. Az új Rákóczi látványtár a meglévő raktárépületek helyén épült fel. Az épület külső a látogató közönség számára kialakított megközelíthetősége a várkert felől biztosított. A Szent Erzsébet utcai külső parkolók megmaradtak. A fejlesztés részeként megújításra került a keleti vársétány érintett szakasza, valamint rendezésre került a belső, jelenleg gazdasági udvarként funkcionáló történeti kert-rész.

A Rákóczi Látványtár belső átriumos kialakításban készült, nagyméretű fedett földszinti teraszokkal. A teraszok közvetlen kapcsolattal rendelkeznek a restaurátori műhelyekkel, biztosítva ezzel a nyári időszakban történő kitelepülést.

A kávézó, jegypénztár és ajándékbolt funkciók a várkastély épületében jelenleg is biztosítottak, ezért ebben az épületben nem került sor elhelyezésükre. A földszinti főbejáraton keresztül juthatunk az előtérbe. Ez a látogatófogadás színtere –ruhatárral, vizes-csoporttal- és a látogatók itt kapnak rövid tájékoztatást arról, mit és milyen módon tudnak megtekinteni az épületben.

Az előtérből nyílik a földszinti bútorraktár, valamint a restaurátorok számára kialakított technológiai terület. A pinceszinten került elhelyezésre a kőraktár, valamint a múzeumi installációs raktár. Szintén itt kapott helyet az épület elektromos és épületgépészeti rendszereinek helyet biztosító helyiségcsoport. Az emeleti szinten üveg, kerámia műtárgyak, néprajzi bútorok és textíliák számára kiépített raktárak tervezettek. Meghatározott kiállítási terv alapján tematikus kiállításokat rendeztünk be a raktárban található műtárgyakból. A látvány raktárak kialakítása korszerű múzeumtechnológiai eszközökkel történik. Az épület anyaghasználatában, építészeti megjelenésben követi a korábban elindított és megvalósításra került épületeket, valamint illeszkedik a vár műemléki épületegyütteséhez.

A projekt keretében tervezzük megújuló energiaforrás használatát. A látványtár vonatkozásában az elektromos rendszerek energia igényét a tető héjazatra helyezett fotovoltaikus rendszer integrálásával legalább részben fedezni tudjuk. A rendszerek (világítás, IT eszközök, épület üzemeltetés stb.) energiaigényét ez a megoldás a műemlékvédelmi szempontok sérülése nélkül szolgálja ki, mivel az U alakú épület befelé néző tetőfelületein elhelyezett napelemek a műemléki környezet megjelenését nem rontják. A fenti napelem rendszer gépészeti igényeit a tervezési folyamat során a tervekbe integráljuk, oly módon, hogy az a későbbiekben egyéb, új rendszerekkel, elemekkel is bővíthető legyen.

 

 

JEGYPÉNZTÁR:

 

A projekt keretében a várkastélyban lévő jegypénztár-ajándékbolt felújítására is sor került. Az épület korábbi kapualjában kialakított tér berendezése a hagyományos pultos rendszerű kiszolgálást tette csak lehetővé. A helyiségen belüli járószintbeli különbséget felszámoltuk – a kapualj korábbi szintjét üvegpadló alatt mutatjuk be -. Új berendezés és burkolat kialakítása történt meg ebben a térben, mely a funkcionális elvárásoknak is jobban megfelel.

 

VERES-BÁSTYA:

 

A nyugati várfalhoz szervesen nem kapcsolódó, a Rákóczi Múzeum által kezelt területen található a Veres-bástya, amely a dél-nyugati kazamatás várfalhoz kapcsolódik. A projektben sor került a Veres-bástya részleges helyreállítására is. A történi ismertetőben leírtaknak megfelelően a kazamatás várfalban lévő egymás fölötti két dongaboltozatos folyosó két vége a sarokbástyákba csatlakozott, ahol lépcsők kötötték össze a szinteket. Helyreállításra kerültek a bástya meglévő falai, megszűntek a fal kiomlások és kiegészítésre került a falazat tömege.

A tervezett építési munkák műszaki szempontból teljeskörűen előkészítésre kerültek a már említett feladatok, mint faldiagnosztikai és statikai vizsgálatok, falkutatás stb. végrehajtásának köszönhetően.

 

 

LŐPORTORONY:

 

A Lőportorony és környezete rekonstrukciójának jelentőséget adott, hogy a várnegyed olyan területét vontuk be az idegenforgalomba, amely korábban rendezetlen, rosszul hasznosított és mellette életveszélyes is volt. Helyreállításával teljessé tehető a városba látogató turisták Várnegyedről alkotott képe.

A belső, de a közönség számára megnyitható magánkertként működő nyugati Ágyúdomb terület gyalogos sétánnyal történő megnyitása lehetővé teszi a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj egyik kiemelt elemének, a Rákóczi pincének közvetlen és méltó megközelítését is. A jelenleg érvényes településrendezési terv a területet (TV) Településközpont vegyes területként jelöli, ahol „Magánkert” is kialakítható, ami „nem közterületi zöldterület, amely lehet közhasználat számára korlátlanul vagy korlátozottan megnyitott, illetőleg közhasználat elől elzárt.” Ez a használat az idegenforgalmi hasznosítás mellett megteremti a lehetőségét a szomszéd telektulajdonosok számára is a nyugodt, biztonságos életnek.

 

 

A projekt lehetőséget teremtett a Lőportorony és ha nem is a teljes nyugati várfal, de a hozzákapcsolódó ágyúdombnak helyreállítására is, meghosszabbítva ezzel a dél-nyugati oldalhoz hasonló várfal-sétányt. Az Ágyúdomb bemutatása turisztikai attrakcióként a várfalsétány kialakításával, történeti parkként történhet. A nyugati várfalsétány az ágyúdomb bemutatásával lehetőséget teremt új szabadterületi rendezvényterületek kialakítására. A középkori Lőportorony műemléki helyreállítása után benne interaktív kiállítás létrehozására került sor. Az épületet utólagos falszigeteléssel és új lefedéssel kellett ellátni. Megújításra kerültek burkolatai, nyílászárói is.

A korhű hatás érdekében a kivitelezési munkák során műemlékvédelmi szempontoknak, elvárásoknak is megfelelően kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az új anyagok és technikák a korabeli anyagoknak, technikáknak, ill. eljárásoknak megfelelő benyomást keltsenek. Ez az elvárás a minőségi anyagválasztással és kivitelezéssel, valamint tudományos munkatársaink szakmai felügyeletével teljesült. A lőportorony esetében az épület alapja felőli talajnedvesség elleni szigetelés került kialakításra, valamint az épület tetőszerkezetét is helyreállítottuk, ezáltal biztosítva, hogy az épület állaga a nedvesség, vizesedés miatt ne romoljon, a vakolat felújítása, a belső terek kialakítása időtálló legyen.

A középkori Lőportoronyban a műemléki helyreállítása után interaktív kiállítást hoztunk létre. A kétszintes épület emeletén vetített maketten és VR sétán keresztül mutatjuk be a vár egykori kiterjedését és fontosabb helyszíneit. A földszinten az interaktív analóg eszközöké lesz a főszerep, bemutatjuk a lőportárolás történetét, melyet felpróbálható köpennyel, sisakkal, fegyvermásolatokkal teszünk élményszerűbbé.

 

 

Bemutathatóságot, interpretációt szolgáló attrakciók részletezése:

 

A vár működtetése során kiemelt figyelmet fordítottunk a XXI. századi igényeknek megfelelő és kellően élményszerű bemutathatóságot, interpretációt szolgáló tárgyi és immateriális eszközökre. Ezen eszközök költsége eléri a teljes projektköltségek 10%-át, a pályázati felhívás elvárásainak megfelelően. A projekt által kitűzött eredmények elérése érdekében nem elegendő csupán az épített örökségek megújítása, rekonstrukciója. Fontos, hogy olyan kiállítások jöjjenek létre a felújított terekben, melyek nem csupán témáikkal, hanem eszközeikkel is bevonzzák az érdeklődőket a helyszínekre. A fejlesztéssel érintett helyszínen egyedi fejlesztésű szoftverek és innovatív, modern eszközök (érintőképernyős monitorok, tableteken kialakított digitális tartalom; 3 dimenzióban rekonstruált történelmi terek, virtuális valóság), eszközök használatának segítségével – a klasszikus tabló megoldások mellett– új formában prezentáltuk a helyi kutatásokon, levéltári forrásokon alapuló információkat. A multimédiás fejlesztéseken és a korszerű műtárgy installációkon kívül előtérbe helyeztük a szimbolikus, hatásos látványelemeket, speciális fény-, tér- és hanginstallációkat is a kiállítóterekben.

 

 

 

 

Fel