A Gulag áldozataira emlékezett a Sárospataki Wass Albert Kör

Az Országgyűlés a 2. Orbán-kormány idején, 2012-ben nyilvánította határozatban november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, mivel az 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként elhurcolt csaknem 800 ezer magyar ember szerencsés túlélőinek első csoportja 1953-ban ezen a napon térhetett vissza Magyarországra. A Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) idén is koszorúzással egybekötött megemlékezésre hívta Sárospatak polgárait és szervezeteit az emléknapon a polgármesteri hivatal Eötvös utcai bejáratánál lévő Gulag emléktáblához. A Himnusz hangjai után a megjelenteket – közöttük Sárospatak Város képviselő-testületének több tagját – Tarnavölgyi László egyesületi elnök köszöntötte.

Emlékbeszédet Donkó József mondott. A Nyolckor Színház tagja felidézte a XX. század egyik legborzalmasabb történelmi emlékét, amelyről sokáig még beszélni sem lehetett. A foglyokkal való kegyetlen bánásmód részletezése még ennyi idő után is hihetetlennek tűnik és borzongással tölti el a hallgatóságot. Gulag alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszert értjük, ahol a rezsim hazai és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, illetve más okokból elhurcoltakat tartották fogva és kényszerítették őket kemény fizikai munkára. A Gulag legismertebb foglya, Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas író becslése szerint összesen mintegy 50 millió ember járta meg a szovjetunióbeli kényszermunkatáborokat, mondhatni a poklot.

Az említett országgyűlési határozat – többek között – támogatta és szorgalmazta emlékművek állítását, megemlékezések szervezését, oktatási anyagok és tudományos feldolgozások készítését, amelyek a kommunista diktatúra idején a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékeznek. A SWAK is ennek keretében pályázott emléktábla állítására, melyet Kövér László Házelnök Úrral közösen avatott a civil szervezet 2017. február 24-én. A Gulagra hurcolt sárospataki áldozatoknak emléket állító tábla azon épület falán került elhelyezésre, mely épület a kérdéses időben járásbíróságként működött a hozzátartozó fogdával. Ma ebben az épületben működik a polgármesteri hivatal.

A megemlékezésen közreműködött Vida-Czene Kincső, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának hallgatója, aki ismeretlen szerző Lágerballada című versét tolmácsolta az emlékező közösségnek. Az emléktáblán koszorút helyeztek el az egyesület elnökségének tagjai (Tarnavölgyi László elnök, Hejődemeteri Demeter Péter Kálmán alelnök, Lencsés Anna elnökségi tag) és Donkó József szónok, valamint Horkay Anna, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alapító tagja, a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetének tagja A főhajtást tevő gyülekezet a Szózat közös eléneklésével zárta a méltóságteljes megemlékezést.

Kutatásokkal, forrásokkal igazolt tény, hogy a második világháború végén, illetve közvetlenül utána a Vörös Hadsereg sárospataki polgárokat is elhurcolt a Gulag-táborokba. A november 25-i emléknapon rájuk, illetve rajtuk keresztül valamennyi áldozatra emlékeztünk és emlékeztettünk, azokra az ártatlanul fogságba vetett és a szovjetunióbeli kényszermunkára (“málenkij robotra”) hurcolt édesanyákra, édesapákra, nagyapákra, testvérekre, dédszülőkre, rokonokra és barátokra, akik egy istentelen és embertelen korszak áldozataivá váltak. Mert az utókor szent kötelessége, hogy az áldozatokra emlékezzen és emlékeztessen, és közösen mondjuk ki: soha többé ilyet!

(Fotók: Pándy-Szekeres Dávid)

Sárospataki Wass Albert Kör Elnöksége

Feltöltő

Fel