A székely szabadság napján a székely vértanúkra emlékezett a Sárospataki Wass Albert Kör

Autonómiát Székelyföldnek!

A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította március 10-ét a Székely Szabadság Napjává. Ezen a napon Marosvásárhelyen, továbbá több más településen emlékeznek meg a székely vértanúkról, ill. állnak ki a székelyek autonómiatörekvése mellett. Sárospatakon 2013. óta a Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) felhívására minden éven összegyűlnek március 10-én a Wass Albert emlékkőnél azok, akik támogatják székely testvéreink jogos követelését. Így történt idén is. A Himnusz közös eléneklése után Tarnavölgyi László köszöntötte a megjelenteket, közöttük Aros János polgármestert, majd az egyesület elnöke emlékbeszéde elején felelevenítette e nap történelmi előzményét.

1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat. Török János tanár, Gálfi Mihály ügyvéd és Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak. A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében. A székely szabadság napja tehát valójában a Székely Vértanúk Emléknapja, s ez a nap az elmúlt években az autonómiaküzdelem legfontosabb napjává vált.

Sajnos, Románia vezetése hallani sem akar az autonómiáról, pedig az autonóm székelyföldi régió létrejötte megfelel a szubszidiaritás európai elvének, amelyet több Európa tanácsi dokumentum is kifejez és az Európai Unió számos országában működik. Az autonómia nem veszélyforrás, ahogy azt a román állami szervek szeretnék elhitetni, hanem jog és lehetőség a Székelyföldön élők számára. A szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségeknek joguk van az európai gyakorlattal összhangban lévő autonómiához. Ami megilleti – például – Olaszországban Dél-Tirol német nyelvű közösségét, az megilleti Romániában Székelyföld magyar nyelvű lakosságát is.

“A magyar többségű Székelyföld autonómiájának van történelmi előzménye, a terület a második világháború utáni években is autonóm volt, de a kommunizmus idején brutális asszimiláció zajlott és Nicolae Ceausescu rendszere az egész román államigazgatást úgy alakította át, hogy közben a magyar autonóm térséget szétverte. Vajon – tehetjük fel a költőinek ható kérdést – az önmagát demokratikusnak tartott Románia parlamentje és kormánya miért ragaszkodik ennyire az egykori kommunista diktátor sötét, kisebbségellenes örökségéhez? A székelyek nem lehetnek másodrendű, jogfosztott polgárai sem Romániának, sem Európának. Minden népnek joga van az önrendelkezésre és határozottan követeljük, hogy a székelyeknek ezt a jogát az önmagát XXI. századi demokratikus, európai jogállamnak tartó Románia végre ismerje el!” – fejezte be beszédét a SWAK vezetője.

Az emlékező közösség ezután Wass Albert Miatyánk című írását hallgatta meg Lencsés Anna elnökségi tag tolmácsolásában, majd a Halom Dalkör Bodroghalom-Tiszakarád dalcsokra tette teljessé az emlékműsort. A méltóságteljes megemlékezés a Székely himnusz és a Szózat közös eléneklésével ért véget.

“Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”

Sárospataki Wass Albert Kör Elnöksége

Feltöltő

Fel