Kiemelt napja van a Magyar Kultúrának, amely érték egyetemesen határozza meg a magyarságot. A Sárospatakon megtartott megemlékezésen elhangzott: a változó világban napi szinten formálódik a kultúra fogalma és értelmezése, de az alapok egy életre szóló tartást és iránymutatást eredményeznek mindenki számára.
A Himnusz költője, Kölcsey Ferenc és Sárospatak között több kapcsolódási pont is volt, ebben fellelhető pozitív és negatívan induló, de végül példát adó kicsengésű történet is. Egyebek mellett ezekről is beszélt dr. Enghy Sándor professzor a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora sárospataki ünnepi beszédében, A Magyar Kutúra Napján. A rektor elmondta: Kölcsey élete rendkívül jó példa arra, hogy a rossz helyzetek sokaságából induló életpálya is hozhat nagy eredményeket. A költő ugyanis hat évesen elvesztette édesapját, tizenkét esztendősen édesanyját, fél szemére megvakult, a magány pedig gyakran gyötörte a végletekig, mégis egy ilyen nehezen induló életút eredményeként létre tudott jönni egy olyan, a nemzet életét alapjaiban meghatározó alkotás, mint a Himnusz. Erre a példára tekintsünk akkor, amikor saját életünket nehézségekkel telinek gondoljuk – hívta fel a figyelmet az előadó.
Dr. Enghy Sándor az egyik pataki vonatkozású történetet felidézve elmondta: a nyelvújító Kazinczy Ferenc biztatására Kölcsey görögül kezdett tanulni, amely során olyan szintre jutott, hogy belefogott Homérosz Iliász című művének fordításába. Az elkészült fordítás egy nagy részét Kazinczy elküldte az akkor már nagy nevű sárospataki főiskola tanárnak, írónak, Vályi Nagy Ferencnek, aki egyszerűen beépítette a kapott anyagot a maga műfordításába és saját neve alatt kiadta azt. Ebből plágiumper lett, amelyet végül Kazinczy azzal zárt le, hogy az író nem ellopta, hanem a saját munkája fölé emelte Kölcsey fordítását. Az ügy megbocsátással zárult, ami szintén példa lehet a ma embere számára – emelte ki a pataki teológia rektora.
A másik sárospataki érvényű történet már a Himnusz költőjének síremlékéhez kötődik. Mint dr. Enghy Sándor elmondta, a költő 1838-ban bekövetkezett halála után még több mint másfél évtizeddel később sem volt síremléke a szatmárcsekei temetőben. Amikor ez elkészült, akkor sem a tudományos-, irodalmi-, vagy a politikai élet kezdeményezte azt, hanem a Kende – Kölcsey család. Kende Lajos és felesége pedig a Sárospataki Református Kollégium Kórusát hívta meg erre az alkalomra, akiket mások mellett elkísért az intézmény neves polihisztor tanára, Erdélyi János is. A hivatalos szónok – egyes források szerint Deák Ferenc – azonban nem érkezett meg az eseményre, ezért Erdélyit kérték fel, hogy mondjon néhány szót. A pataki tanár azonban úgy vélte, hogy nem lenne illendő rögtönzött beszédet mondani egy akkora hazafi sírjánál, mint Kölcsey. A jelenlévők biztatására azonban mégis elmondta gondolatait. A korabeli források szerint a hallgatóság általános vélekedése az volt, hogy kár lett volna nem elmondani ezt a beszédet – idézte fel az ünnepi szónok. Hozzátette: a történelem ismétli önmagát, ugyanis az idei szatmárcsekei ünnepen szintén a Sárospataki Református Kollégium Kórusa szolgált, szintén nagy sikerrel, akik egyébként hétfőn a sárospataki emlékező műsort is adták.
A sárospataki kultúra napi eseményen átadták a város által alapított díjakat is.
A Ködöböcz József díjat, amely a város művelődéséért, kulturális életének fejlesztéséért kiemelkedő munkát végző személyeknek és szervezeteknek. Idén Bereczki Róbert a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanársegéde és karnagya érdemelt ki az elismerést.
Bereczki Róbert Hódmezővásárhelyen született 1989. augusztus 12-én. Szülővárosában, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett. 2012 májusában a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán szerzett végzettséget zenekar-kórusvezető és egyházzene-kórusvezető alapképzési szakokon. 2016-ban ugyanezen intézményben, okleveles egyházzene tanár- kórusvezető szakon diplomázott. 2016 őszétől a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének volt ének-zene tanár szakos hallgatója, ahol 2 féléves posztgraduális képzésben vett részt. 2015 őszétől a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának és Teológiai Akadémiának óraadó tanára volt. 2017-től fő állásban a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanársegédjeként egyházzene történet, egyházi ének, harmónium és egyházzenei alapok című tárgyakat a gimnáziumban ének-zene és egyházi éneket tanít, intézményi kántori szolgálatot végez, valamint a kollégium vegyeskarát vezeti, amelynek alapító karnagya. 2022-ben a Tiszáninneni Református Egyházkerület és a Sárospataki Református Kollégium zeneigazgatójává nevezték ki. Ugyanettől az évtől a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának, Osztatlan zeneművésztanár mesterképzési szak – kóruskarnagyművész-tanár, zeneelmélet-tanár képzésén folytat tanulmányokat. 2022-től a Sárospataki Református Egyházközség Kórusának karnagya, 2023-tól óraadóként tanít a Tokaj Hegyalja Egyetemen, különféle zenepedagógiai és művészeti tárgyakat. A kórussal hangversenyeket, koncerteket, kiszállásokat szervezett Erdélybe és a református gyülekezetekbe, zeneigazgatóként a kerület kántorképző tanfolyamának újraindítását is kezdeményezte.
Pécsvárady Botond közéleti díj a városi rendelet szerint a Sárospatak közéletében hosszú időn át meghatározó tevékenységet folytató személyek részére adományozható. Idén Livják Emília a Zempléni Lovas Egyesület vezetője vehette át.
A Zempléni Lovas Egyesület tagjai az évezredes múltú magyar lovas kultúra újjáélesztésén, a lovaglás, a ló szeretetének megismertetésén dolgoznak immár 20 esztendeje. Rendszeres sportolásra, testedzésre motiválnak a lovaglás megszerettetése által. Céljuk az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek és felnőttek mozgásigényének kielégítése, lovas hagyományőrzés, utánpótlás nevelés, és a versenysportban való részvétel.
Az elmúlt években a Zempléni Lovas Egyesület számos területen igyekezett céljait megvalósítani. Sárospatak, valamint a helyi és határon túli civil szervezetekkel meglévő jó kapcsolatának köszönhetően az egyesület lovasai minden éven aktív részvételükkel színesítik a rendezvényeket: Sárospatak városi ünnepségek, Zempléni Vadászlovaglás, Rákóczi Ünnepség Borsiban, Botkői Csatarekonstrukció, Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep.
A Zempléni Vadászlovaglás alkalmával Sárospatak 30 kilométeres körzetében, a Zemplén hegyvonulatai között biztosítanak remek alkalmat és szórakozást a lovasoknak és a kilátogató érdeklődőknek. A lovaglás estéjén Lovas Bállal zárul a program.
Rendezvényükre a lovasok és vendégeik az ország minden részéről és a határon túlról is érkeznek, ezzel is népszerűsítve a térséget. 2023 október 20-22.-e között rendezték meg a Honvédelmi Sportszövetség támogatásával a XX. Jubileumi Zempléni Vadászlovaglást és Nemzeti Lovashagyományok címmel szervezett konferenciát.
A lovas sportág népszerűsítése és a város kulturális kínálatának színesítése érdekében megszervezték a Botkői Csatarekonstrukciót valamint évente a Vágtass Velem családi lovasnapot. Szakmai előadásokat és konferenciákat szerveznek. Minden esztendőben lovas Mikulások járják a várost, az itt lakók legnagyobb örömére. Az év utolsó napján évbúcsúztató lovaglást rendeznek a környékbeli lovasok számára a közös élmények gazdagítása érdekében.
A díjakat a Ködöböcz család tagjai, Pécsvárady Botond özvegye, valamint Aros János polgármester adták át.
