Áder János ünnepi beszédében felidézte: a fejedelem gyermekként élte meg Magyarország felszabadulását a török elnyomás alól, de már fiatalként megtapasztalta, hogy Magyarország nem lett szabad, hiszen nem felszabadított országként, hanem leigázottként, alattvalóként tekintett rá a Habsburg Birodalom. A köztársasági elnök rámutatott: II. Rákóczi Ferenc okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait, s hirdette, “nincs törvényes hatalom szabadság nélkül“, s ezért – nem hatalomvágyból, hanem szabadságot akarva – indult harcba, mert tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell.
Elmondta: a fejedelem olyan családba született, amelynek tagjai példát mutattak a közösségért viselt felelősségből, őt magát pedig a szabadság eszméjéhez való ragaszkodás tette történelemformáló hőssé, az, hogy a népek és a lelkiismeret szabadságát választotta.”Okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait. Szabadságot akart és tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell” – hangsúlyozta Áder János, leszögezve: II. Rákóczi Ferenc olyan államférfi volt, aki nemzete önállóságáért vívott harcával ma is példaként állhat Európa népei előtt.
A köztársasági elnök a Rákóczi-kastély felújításával összefüggésben rávilágított: sok-sok egyeztetésből és határokon átívelő munkából magyarok és szlovákok együtt alkottak újra valamit, s most közös felelősségük lesz, hogy a kastély betölthesse hivatását, hogy “olyan hely legyen, ahol összeér múlt és jelen”.
Zuzana Caputová beszédében kiemelte: azonfelül, hogy egy nagy építészeti és történelmi értékű épületet sikerült felújítani, az újjászületett Rákóczi-kastély egy nagy értékű jelkép is, annak jelképe, hogy a több száz éven át tartó közös múltnak “nem elválasztania, hanem ellenkezőleg – az Európai Unió szomszédos tagországaiként – össze kell kötnie bennünket”. A szlovák államfő kijelentette: a két nemzetnek számos közös történelmi személyisége van, köztük II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Károly Róbert és Corvin Mátyás is, és nekik is köszönhető, hogy “közös a történelmi Magyarország és a mi történelmünk, amelyre büszkék lehetünk”.
A kastély megújulása
A felújított borsi Rákóczi-kastélyt, amelyet a határon túli magyar műemlékvédelem egyik legjelentősebb felújításának nevezett közleményében a Teleki László Alapítvány. Diószegi László, az alapítvány igazgatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: a kastély felújítása már a rendszerváltás után, az 1990-es évektől kezdve többször megkezdődött, ám anyagi és egyéb okok miatt mindannyiszor leállt.
Végül 2013-ban Áder János köztársasági elnök megállapodott akkori szlovák partnerével, Ivan Gašparovič államfővel, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában – magyarázta az alapítvány igazgatója.
A munkálatokat egyébként 2018-ban kezdték meg, a Teleki László Alapítvány és Borsi község önkormányzata által e célra alapított, szlovákiai bejegyzésű II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet vett részt a felújításban. A munkálatok, amelyek Magyarország kormánya támogatásából valósultak meg, hárommilliárd forintba kerültek.
A pataki “szálak”
A felújítást a sárospataki ÉPSZER ZRT. végezte el, a minőségi munkára igazán büszke lehet a társaság, akik mondhatni szakértői a Rákóczi-örökség gondozásának, hiszen a pataki várat is több ízben renoválták már. Az átadáson a pataki Bodrog Néptáncegyüttes is közreműködött és a Borsi kastélyban újonnan nyitott étterem főszakácsa is sárospataki lakos!
„Cum Deo pro Patria et Libertate!” – Istennel a Hazáért és a szabadságért! – üzente Aros János a közösségi oldalán, azt írva, hogy
