Arany színre festett üveges hintó vitte Zrínyi Ilonát 1666. március 1-jén esküvőjére

Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc Horvátország ill. Erdély legtekintélyesebb családjának sarja. 1662-63 fordulóján már folytak a tárgyalások esküvőjük előkészítéséről. Ismert, hogy 1663. január 20-án már elküldték a szépséges leányzó képét Munkácsra. 1665 nyarán a trencséni fürdőben tartották a kézfogót (eljegyzést). A magyar hagyományok szerint szűkebb körben, Báthory Zsófia, Zrínyi Péter, Wesselényi Ferenc nádor és felesége, Széchy Mária vettek részt rajta. Itt látták egymást először a fiatalok.

Alig fél év maradt a házassági előkészületekre. Külön meghívót küldött a menyasszony és a vőlegény családja: Zrínyi Péter december 28-án, Báthory Zsófia január 7-én küldte szét az 1666. március 1-jén Zborón rendezendő szertartásra. A menyegzőt fejedelmien, országos jelentőségű eseményként szervezték meg. Meghívták az uralkodót, a főméltóságokat, a győri, a váci, a veszprémi püspököt, a főurakat, a vármegyéket és a felső-magyarországi városok képviselőit. Hivatalos volt a lengyel király, a krakkói püspök, a nagyhetman, több lengyel főúr, Báthory Zsófia lengyel rokonsága, Apafi Mihály erdélyi fejedelmet, a kancellár fia, Bethlen Miklós képviselte.

A menyasszony édesapjával és Aurorika húgával érkezett, a horvát bán leányához méltó reprezentációval, horvát címeres, zászlós lovascsapat kíséretében. Ez volt Ilona életének leghosszabb útja, még sohasem járt Északkelet-Magyarországon.

Március 1-jén Bártfa város nagy lakomát rendezett tiszteletére és egy díszserleget ajándékozott a menyasszonynak. A város előtti mezőn ünnepélyesen fogadta az érkező Ilonát I. Rákóczi Ferenc: arany színre festett üveges hintóba ültette. Ez akkor olyan luxusnak számított, mint manapság egy Rolls-Roys. Ezüsttel kivert vörös bársony hámba fogott hat pompás almásszürke húzta a hintót, s zeneszó mellett a násznép és lovassereg kísérte.

Egy óra alatt értek Zboróra. Közben Makovica vára alatt versenyfuttatást rendeztek, hogy a győztes átadja a menyasszonynak az ékes koszorút. A fejedelem Egyiptom nevű paripája győzött.
A zenés bevonulás rendjét úgy alakították ki, hogy a zászlók, címerek jelezzék, a horvátországi báni család leánya és az erdélyi fejedelmek leszármazottja köti össze életét.

Az egyházi szertartást a várkápolnában Szelepcsényi György esztergomi érsek, a Magyar Királyság egyházfője végezte. Az ifjú férj mesés nászajándékkal lepte meg Ilonát. 8900 aranytallért és különböző, 30 ezer tallérra becsült arany- és ezüstékszert adott. Ilona a szülői házból magával hozott ékszerekkel, az őt megillető örökséggel, a leánynegyeddel együtt dúsgazdagnak számított.

A vőlegény 21, a menyasszony 17 esztendős egybekelésük idején (a kor szokásrendje szerint 16-18 éves korukban kötöttek házasságot a leányok). Ilonának hozzá kellett szoknia, hogy fejedelemasszonynak szólítják.
Az ifjú pár egyik közös otthonát a sárospataki várban rendezte be, de gyakran tartózkodtak Makovicán és Borsiban is. Ezeket az uradalmakat kapta I. Rákóczi Ferenc anyjától. Az udvartartást fejedelmi fény és gazdagság jellemezte. Az erdélyi hagyományok, a lengyel és török hatások, nyugati holmik különleges egységet mutattak.

Feltöltő

Fel