“Ki a világot dallal járja…” 98 évvel ezelőtt született Béres Ferenc

Béres Ferenc énekművész sokszor megfordult a pataki Rákóczi-vár falai között. 1969-ben filmforgatás közben, a Vörös-torony tetején megörökített pillanatot a Rákóczi Múzeum Fotótára őrzi. A képet Janó Ákos készítette.

Béres Ferenc 1922.december 3-án, az abaúji kis faluban, Gagybátorban született,szerény jövedelmű, népes családban. Szüleitől örökölte jó énekhangját. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte el, képességei már ekkor megmutatkoztak.1934 őszén a pataki Kollégium és Béres Ferenc egy életre egymásra találtak. Azokban az években bontakozott ki a falukutató mozgalom és indult tehetséggondozás, tárt karokkal várták a tehetséges ifjakat. Kivételesen szép énekhangjára Szabó Ernő énektanár azonnal felfigyelt és külön foglalkozott vele. 1938-ban az érettségi évében, az évzáró ünnepségen népdalokat énekelt, nagy sikerrel.
Családja anyagi körülményeinek alakulása arra késztette, hogy tanulmányait a mielőbbi kereső foglalkozásra képesítő technikumban folytassa. Miskolcon Fa- és fémipari technikus végzettséget szerzett. Amikor lehetősége nyílt élethivatása megválasztására, pataki indíttatásra, már a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-néprajzszakát választotta. 1945 szeptemberében költözött Budapestre és az akkor alakult Petőfi-kollégiumban lakott. Beilleszkedett a népi kollégisták életébe, otthonra talált és megalapította a Népi Együttesek Művészeti Kollégiumát. A Honvéd Együttes első csoportja – amely később a Magyar Néphadsereg művészegyüttese – 1948. október 1-jével kezdte meg működését. Béres Ferenc az alapító, énekes és népi hangszeres szólistája lett az együttesnek. Haláláig az Országos Filharmónia magánénekese. Elismert tehetsége előtt megnyílt a világ. Az évek során a magyar népdalkinccsel és egyházi zeneanyaggal bejárta Európa szinte minden országát. Sikert sikerre halmozott Amerikában, Ausztráliában, Japánban. Az énekművész hosszú pályáján több, mint tízezer hangversenyt adott, nagyon sok jótékony célú előadása volt. 1960-ban kötött házasságot Simig Erzsébettel. Házasságukból három fiú született: Ferenc (1960), Gábor (1962), Bálint (1967).

„Béres Ferenc haláláig olthatatlan szeretetet és hálát érzett Sárospatak iránt”– nyilatkozta a művész felesége. Egyháztörténeti gyűjteményét a Sárospataki Nagykönyvtárnak adományozta.Lobbizott Patakért a városi rang visszaszerzése érdekében. E téren szerzett érdemei elismeréseként 1970-ben választották meg a város első díszpolgárává.
1968-ban értékes képzőművészeti magángyűjteményével hozzájárulta Sárospataki Képtár alapításához. „Meggyőződésem, hogy kezdeményezésem csupán az első gesztust jelenti és hasonló adományokból a Sárospataki Galéria belátható időn belül a közművelődésünk jeles intézménye lesz” – nyilatkozta az adományozó okiratban.A gyűjteményt a Rákóczi-várban helyezték el.Az akkori múzeumigazgató, Dr. Janó Ákos munkájának is köszönhető, hogy a Galéria a Rákóczi Múzeum oltalmában az ország egyik legjelentősebb vidéki képtárává fejlődött. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.A nagymértékű műtárgygyarapodás indokolta, hogy önálló intézményt hozzanak létre bemutatásukra. A Sárospataki Képtár 1983-ban költözött jelenlegi helyére.

Az állam – többek között – a Liszt Ferenc-díj I.fokozatát, a Kiváló-és Érdemes Művész címet, a Magyar Köztársaság Tiszti keresztje kitüntetést adományozta művészetének elismeréseként.
Béres Ferenc 1996. július 6-án Budapesten halt meg. Halálának tizedik évfordulóján, Sárospatakon az Iskolakertben avatták fel a művész mellszobrát.

Befejezésként Keresztury Dezső sokat idézett hatsorosa, melyet Béres Ferenchez írt:

“Ki a világot dallal járja,
nem törődött, élt hiába,
ha nyomát a szél befújja,
hű szívekben éled újra
ne búcsúzz: úgyis itt leszel,
dalodra a világ felel. “

Feltöltő

Fel