Lorántffy Zsuzsanna végrendeletében Sárospatakot hagyta egész nemes Magyarországra

1648-ban megözvegyült Lorántffy Zsuzsanna. I. Rákóczi György végrendeletében a teljes családi vagyon feletti rendelkezést rábízta. Ő volt a leggazdagabb nő egész Magyarországon.  Elhagyván a gyulafehérvári fejedelmi palotát kisebbik fiával, Zsigmonddal Sárospatakra költözött. Hamarosan lakodalom és temetés követték egymást életében. Zsigmond megházasodott. Néhány hónap múltán azonban meghalt az ifjú feleség, majd a szeretett fiú is.

A másik, az erdélyi fejedelmi székben ülő fiával, Györggyel való viszonyában a tragikus lengyelországi hadjárat után megszűnt a feszültség. A megbékélés és aggódás hatotta át élete utolsó három esztendejét. Sokat betegeskedett, ugyanakkor fiának, Erdély fejedelmének bizalmasa.

1659 október 30-án pataki otthonában írta meg végrendeletét, amelyben birtokait és ingóságait fiára és mindkét nemű leszármazottaira hagyta. Végső testamentuma megmaradt. A Sárospataki Református Kollégium Levéltára őrizte a II. világháború idejéig. Ekkor Budapestre szállították és más ritkaságokkal együtt elveszett, talán Nyizsnij Novgorodban időzik. Egykorú, egyszerű másolata ismert.

Részlet a végrendeletből:

Sáros-Patakot jószágával együtt, melyen mindenestül háromszázezer és tizenháromezer forint vagyon, az épületen és munitiókon kivül megnevezett fiam és mindkét ágon levő maradéki defectusán hagyom az egész nemes Magyarországnak, úgy, hogy sem ő fölsége fiscusa, sem más akárki valamely szin és fogás alatt, az nemes országtúl el ne vehesse, szakaszthassa, valamig az felül specificált summát az épületnek és munitióknak árával az nemes országnak le nem tennék érette…

Cikk szerzője:dr. Tamás Edit

Feltöltő

Fel