360 esztendeje halt meg Lorántffy Zsuzsanna

Lorántffy Zsuzsanna 1600-ban született Ónodon, református felső-magyarországi családban. Apja, Lorántffy Mihály az ottani vár kapitánya volt. Anyja, Zeleméri Borbála örökségeként került a család birtokába Sárospatak vára 1608-ban. Ide költözött a család. Zsuzsanna egész életében ragaszkodott gyermekkora helyszínéhez, a sárospataki várhoz.

Zsuzsanna 16 esztendős korában, 1616 április 18-án Sárospatakon kötött házasságot a 23 éves I. Rákóczi Györggyel. Ő a környékbeli protestáns nemesség vezetője. Szerencs, Ónod és több felső-magyarországi vár ura. Az 1608-ban elhunyt erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond fia.
Ezen házasság révén került Patak (zálogbirtokként) és a Lorántffy birtokok a Rákócziak kezére, s maradt egészen 1710-ig az örökösök birtokában.
Lorántffy Zsuzsanna házasságából öt fiú és egy leány született. Közülük, csak az 1621-ben született II. György és az 1622-ben világra jött Zsigmond érte meg a felnőtt kort.

I. Rákóczi Györgyöt 1630-ban választották Erdély fejedelmévé. A család Gyulafehérvárra költözött. Zsuzsanna a fejedelemség történetének egy legmeghatározóbb fejedelemasszonya lett. Férjével együtt a református egyház és az iskolák legfőbb támogatói voltak.

Többször elolvasta a Bibliát „Ez előtt valókét esztendővel kezdette volt el először ezt a Bibliát és az Újtestamentomot negyedikszer, és végeztem el ma 13. martius Anno 1638. Kiért az én Istenemnek legyen áldott nagy neve, és ismét ma kezdettem el az Újtestámentomot, és egész életemet ez mellé kötelezem, és kérem az én Istenemet, segélykezne, az jót bennem vigye véghez.” Két teológiai művet is írt. A Szentlélek származása nem maradt fenn. 1641-ben egy bibliai idézetgyűjteményt is kiadott Moses es az Profhetak címmel. A hozzá köthető fennmaradt tárgyak többsége úrasztali terítő, s a legbecsesebb a Bibliája.
1648-ban megözvegyült és kisebbik fiával, Zsigmonddal Sárospatakra költözött. I. Rákóczi György végrendeletében a teljes családi vagyon feletti rendelkezést rábízta.

1659. október 30-án pataki otthonában írta meg végrendeletét, amelyben birtokait és ingóságait fiára és mindkét nemű leszármazottaira hagyta: Sáros-Patakot jószágával együtt, melyen mindenestül háromszázezer és tizenháromezer forint vagyon, az épületen és munitiókon kivül megnevezett fiam és mindkét ágon levő maradéki defectusán hagyom az egész nemes Magyarországnak, úgy, hogy sem ő fölsége fiscusa, sem más akárki valamely szin és fogás alatt, az nemes országtúl el ne vehesse, szakaszthassa, valamig az felül specificált summát az épületnek és munitióknak árával az nemes országnak le nem tennék érette…

1660. április 18-án Sárospatakon érte a halál.
„ tíz órakor éjjel ez világbul szép csendesen halál által kimúlék.” – írta Siralmas magyar krónikájában Szalárdi János. Október 17-én temették el a sárospataki vártemplomba. Halálával egy korszak ért véget a város történetében. Végrendelete 1950-ben teljesült: szeretett vára Magyarországé lett, múzeum nyílt benne, mely őrzi családja emlékét.

Tamás Edit

Feltöltő

Fel