A Sárospataki Irodalmi Olvasókör januári összejövetelén Lavotta János emlékét idézték

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör januári összejövetelén Lavotta János, híres zeneszerző, hegedűművész emlékét idéztük. Vendégünk volt: a zenei körökben is népszerű, híres és kiváló Dombóvári János, hegedűművész, zeneszerző, Lavotta-kutató, a Sátoraljaújhelyben működő híres Zeneiskola igazgatója.

Megtudhattuk,hogy Lavotta János, híres zeneszerző, hegedűvirtuóz, a verbunkos zene kiváló képviselője 1764.július 5-én született Pusztafödémesen. Édesapja hivatalnok Pozsonyban, Budán és Nagyszombaton. A fiatal Izsépfalvi Lavotta János Pozsonyban jogot is tanult, és az első zenei munkája a „Nagyszombati Rhetorica”. A katonaévek után Bécsbe, Fraknóra és majd Pestre költözött.
1764-1820. között kiváló zeneszerző és hegedűs. 1786-ban Pesten jelent meg az első műve: „Katonazenélés utcán” címmel. 1792-től hivatalnok, és a Zichy Károly fiai nevelője. 1792-93-ban a pestbudai magyar színtársulat kinevezte Lavotta Jánost, az első színházi karmester zeneigazgatójának, majd 1797-99 között Miskolcon, 1802-1804 között a Kolozsvárott a színjátszás kiváló karnagyaként tevékenykedett. 1802-1804-ben a kolozsvári színház igazgatója és „jelentős volt a színházak tudatos működtetése”. A zsibói kastélyban a kolozsvári igazgató javaslatára Mozart: Varázsfuvoláját játszották, és Mozart: VIII. és IX. hegedű-duóját is bemutatták.
A verbunkos zene képviselői: a „VIRTUÓZ- TRIÁSZ” tagjai: Bihari, Csermák, Lavotta, akik „ elsőnek kísérelték meg a verbunkos nyugati forma feldolgozását”.
A XIX. században Erkel Ferenc, Mosonyi, Csermák Antal, Michael Brant és Rózsavölgyiék új műfajt teremtettek. 1823-ban a verbunkos zenének nagy jelentősége lett. A magyar Himnusz a 19.század stílusát őrzi. A verbunkos Erkel Ferenc, a Szózat pedig Egressy stílusában jelent meg. A XIX. század vége felé a későbbi utódok műzenét alkottak, amelyek Liszt Ferenc: Magyar Rapszódiájában, Brahms, Schubert, Mozart zenéjében jelent meg. A fiatal Bartók nem tudott mit kezdeni a nemzetközi zenével. Kodály Zoltán ellentétben Bartókkal:” A magyaroknak magyar zenét javasolt.”
Lavotta János 2014. évi születési évfordulója alkalmából megjelent a Bécsi Kiadó háromnyelvű: Mozart, Bartók hegedűduó első fele, és a II. fele Mozart műve. 1816-ban Debrecenben Zeneműboltot nyitott.
1817-től, és a „verbunkos delelő korszakának kiváló képviselője”: 1820.augusztus11-én Tállyán végződött sokszínű, különleges, értékes pályafutása. ”Az elsők között tett kísérletet a verbunkos stílus pragmatikus és ciklikus feldolgozására.” Sátoraljaújhelyben Művészeti Iskola, a művész szobra is őrzi emlékét. Emléke tiszteletére Sátoraljaújhelyben Országos Hegedű duó-találkozót is szerveznek. Zemplén, Abaúj Megyék művészeti díjai között szerepel a Lavotta-díj is. Hazánkban Sátoraljaújhelyben, Kőbányán, Miskolcon, Salgótarjánban, Sárospatakon, Balatonszéplakon utcanév őrzi emlékét. Sátoraljaújhelyben a Művészeti Iskola, utca, értékes szobor őrzi nevét.

Nagy tisztelettel és hálával köszönjük Dombóvári János, Lavotta kutató tanár úrnak, a különleges, páratlan, értékes előadását az intézményében végzett sikeres, elismert tevékenységüket, és Novák-Tóth Györgyi szíves, hangulatos közreműködését.

Halász Magdolna, Sárospataki Olv.Kör. elnökének beszámolója

Feltöltő

Fel