Június 4-én a centenáriumi megemlékezés keretében trianoni országzászlót avat a Sárospataki Wass Albert Kör a Wass Albert parkban

A tisztelt sárospatakiak bizonyára már értesültek arról, hogy egyesületünk, a Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) pályázati forrásból, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával a trianoni országcsonkítás 100. évfordulóján országzászlót kíván állítani a belvárosban, a Wass Albert parkban. Mivel Sárospatak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közelmúltban hozzájárulását adta mint tulajdonos az országzászló közterületen történő felállításához, elérkezettnek látjuk az időt, hogy bővebb tájékoztatást adjunk a sárospataki közvélemény számára.

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 93 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált.

Az országcsonkítás máig ható fájdalommal tölti el a magyar embereket és ennek az érzésnek az elmúlt évtizedek alatt sokféleképpen adták jelét. Az egyik ezek sorában az országzászló mozgalom. A magyar zászló szimbóluma, érzékelhető kifejezője a magyar állam eszméjének. Zászlónk sorsa azonos a magyar állam sorsával. Az országzászló még ennél is többet jelent: küzdelmet, a bele nem nyugvást és a reményt. Ugyanis az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket mesterségesen meghúzott, az etnikai szempontokat figyelembe nem vevő határok választják el egymástól. A nemzeti összetartozást kifejező eszközzé vált tehát a csonka Magyarország városaiban egy olyan oszlop, amelyen félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el. A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Ezt számos városban országzászlók sokasága követte Magyarország településein. A második világháború után a kommunista hatalomátvétellel ez a folyamat megszakadt, sőt nagyon sok helyen a már felállított országzászlókat is lerombolták. Az országzászlók (vissza)állításának folyamata a rendszerváltással újra felerősödött, 1990 után tucatszám állították vissza az országzászlókat úgy az anyaországban, mint Erdélyben. Sok helyen pedig újonnan állítottak országzászlót.

A Sárospataki Wass Albert Kör mint patrióta és lokálpatrióta egyesület a fentebb vázoltak alapján elhatározta, hogy Sárospatakon országzászlót állít a belvárosban (a Wass Albert parkban) a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Legjobb tudomásunk szerint Sárospatakon nem állt korábban országzászló. Városunk a trianoni határtól alig 10 km-re fekszik, nem messze attól a Sátoraljaújhelytől, melyet kettészelt a békeszerződés. Érezzük, tudjuk mit jelent ez nemzetünk számára. Civil szervezetünk a határon túlra rekesztett nemzettársainkkal egyre bővülő kapcsolatokat tart fenn, így első kézből ismerjük az ő (elsősorban felvidéki, erdélyi és kárpátaljai nemzettestvéreink) véleményüket, és közelről látjuk azt a fájdalmat, melyet az elszakított területen élők éreznek még ma is.

A felállítandó országzászlóval ennek az érzésnek, ennek a fájdalomnak adnánk kézzelfogható kifejezését. Sárospatak és egyesületünk nem lehet közömbös és együttérzésünket is mutatná a 100. évfordulón állítandó országzászló. Mely egyben mementója lenne a gyalázatos országcsonkításnak, az igazságtalanságnak. A talapzaton egy emléktábla mellett egy kőcímert is elhelyezünk. (Lásd a fényképen.) Az országzászló felállításával olyan emlékhely létesülne a városban, amely egyrészt hiányt pótolna, másrészt alkalmas helyszín lenne a későbbiekben koszorúzással egybekötött megemlékezések megtartására.

Alapszabályunk preambuluma szerint „a Sárospataki Wass Albert Kör önkéntes szerveződésen alapuló, a nemzeti hagyományokat és az elődök munkásságát tisztelő, a keresztény kultúra szellemi és erkölcsi értékeit valló patrióta civil szervezet. Tevékenységét a magyarság és Sárospatak fejlődésének előmozdítása érdekében fejti ki.” Kiemelkedően fontos civil szervezetünk számára az egykori mártírok, jeles személyiségek, nemzeti hősök és valós példaképek emlékének megőrzése, ill. a magyar történelemben kiemelkedő jelentőséggel bíró évfordulókra, eseményekre való emlékezés és emlékeztetés. Ennek jegyében állítottunk sikeres pályázat révén 2017. februárjában a Gulágra hurcolt sárospataki áldozatok emlékére emléktáblát, melyet – meghívásunkat elfogadva – dr. Kövér László Házelnök Úr avatott fel. 2017. novemberében – dr. Kövér László Házelnök Úr adományából – új síremléket állítottunk Becker András 1919-es mártírnak, a vörösterror helyi áldozatának a helyi római katolikus temetőben. S ennek jegyében újíttattuk fel – a NEA terhére egyedi miniszteri döntéssel megítélt támogatásból – Deseő László tragikus sorsú sárospataki születésű vezérőrnagy (családi) sírhelyét is a helyi református temetőben. Az avató beszédet tavaly június 28-án dr. Benkő Tibor Honvédelmi Miniszer Úr mondta, miután elfogadta egyesületünk meghívását. Ugyanezen indíttatásból szeretnénk idén országzászlót állítani Sárospatakon, a Wass Albert parkban a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából.

Legyen ez az országzászló valamennyi pataki polgáré, mindannyiunk közös fájdalmának hirdetője. “Magyar az, akinek fáj Trianon” – szól az ismert idézet. Hisszük, hogy Trianon itt Sárospatakon, a Rákócziak ősi fészkében, a Bodrog-parti Athénben, a magyar forradalmak oroszlánbarlangjában minden hazáját szerető polgárnak világnézettől és felekezeti hovatartozástól függetlenül egyformán fáj. Hisszük, hogy a nemzeti lobogó valamennyiünk számára ugyanazt jelenti. Hisszük, hogy a nemzeti érzés nyílt megvallása, a trianoni országcsonkítás felett érzett fájdalom kinyilvánítása nem valamiféle avíttas, szégyellni, rejtegetni való dolog, nem is “náci”magatartás, hanem természetes hazafias megnyilvánulás az Isten szándékából magyarnak született embertől. Mi erre büszkék vagyunk és hisszük, hogy sok-sok sárospataki társunk is ezt gondolja.

Köszönjük Aros János Polgármester Úrnak és a város vezetésének, hogy ezúttal is mellénk álltak és szívből segítik törekvésünket.

“Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!”

(Az országzászlós kép illusztráció.)

Sárospataki Wass Albert Kör Elnökségének tájékoztatója

Feltöltő

Fel