A Rákócziak címmel került megrendezésre a XXIV. Sárospataki későreneszánsz művelődéstörténeti konferencia

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei és a Bodrogközi Művelődési Egyesület által szervezett, 2019. október 1-2-án a Rákóczi-várban rendezett konferencia témája a II. Rákóczi Ferenc-emlékévhez kapcsolódott.

Tamás Edit múzeumigazgató köszöntőjében kiemelte: az MNM Rákóczi Múzeuma által 1995-ben útjára indított konferencia-sorozat csaknem negyedszázad múltán is évről évre megrendezésre kerül. A hazai és határon túli XVII-XVIII. századot kutató történészek legújabb eredményei részben itt Sárospatakon kapnak nyilvánosságot. Sikora Attila alpolgármester a II. Rákóczi Ferenc-emlékév sárospataki eseményeinek sokszínűségét, a Rákóczi örökség fontosságát hangsúlyozta.

Hörcsik Richárd Zemplén és Hegyalja számos Rákóczi birtokhoz tartozó településének, így Sárospataknak országgyűlési képviselőjeként köszöntötte a konferencia résztvevőit és a jelenlévő érdeklődőket: „II. Rákóczi Ferenc programja ma is érvényes, a vezérlő fejedelem egyértelmű értékválasztása világosan mutatja az utat, ezért is választjuk őt példaképül, ezért fordulunk tisztelettel feléje, és emlékezünk meg róla. A kulcsszó tehát: a haza javára lenni. Ahogy a vezérlő fejedelem megfogalmazta: „[a] Hazához való szeretet minden egyéb szeretetet magába foglal, életünket, javainkat vérünknek utolsó csepjéig el szántuk”. Hazaszeretetünket éppen azáltal erősítjük és éljük meg, hogy Rákóczi Ferencre és családjára tekintünk ebben a jeles időszakban. A tudományos munkának különös súlyt ad tehát az a megnövekedett figyelem, ami ebben az évben jelentkezik.”

Dienes Dénes professzor„Rákóczi Zsigmond és Miskolczi Csulyak István” címmel tartott előadásábóla református lelkész, zempléni esperes életpályája, munkássága rajzolódott ki. Hallhattunk – a Hernád Kiadó és a TTRE Nagykönyvtára kiadásában –most megjelent Miskolczi Csulyak István peregrinációs albumáról. Gebei Sándor professzor emeritus (Eger) II. Rákóczi Ferenc lengyelországi támogatóit, a korabeli politikai helyzetet, a lengyel főnemesség franciás műveltségét tárta elénk.Kónya Péter professzor (az Eperjesi Egyetem rektora) a szabadságharc gazdaságirányító hivatalainak tevékenységét követte végig Besztercebányától Eperjesig, a kezdetektől, a végnapokig.Balogh Judit egyetemi tanár „Egy hatalom végórái. II. Rákóczi György és az erdélyi elit 1657-1660 között” című előadásában a lengyelországi hadjáratot követő évek hatalmi viszonyait elemezte. Kónya Annamária (Eperjesi Egyetem) a család köznemesi ágából származó Rákóczi András pályáját mutatta be.

Gyulai Éva egyetemi docens (Miskolc) előadásában a Rákóczi-család több nemzedékének zborói kapcsolódását, ottani építkezéseit és a máig fennmaradt emlékeit mutatta be. Wittinger Zoltán a NÖF vezető tervezője a borsi Rákóczi-kastély fejlesztéséről számolt be. Örömmel hallott mindenki az épület történetéről, a felújítás látványos eredményeiről. Makoldi Miklós az MKI Régészeti Kutatóközpont igazgatója a tokaji Rákóczi-vár feltásait ismertette, bemutatva az erősség építéstörténetét, a régészeti feltárás nehézségeit.

Oláh Tamás a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár vezetője a Rákóczi-szabadságharc hadieseményeit követte végig a Tiszántúlon és térségében, Tokaj bevételétől Szatmár kapitulációjáig.Csatáry György főiskolai tanár (Beregszász) előadásában beszámolt a Kárpátalján zajló Rákóczi kutatásokról, azok eredményeiről és ismertette a fejedelem Ung vármegye levéltárában őrzött rendeleteit.
Gödölle Mátyás a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze II. Rákóczi Ferenc podolini portréit mutatta be. Vámosi Katalin a Herman Ottó Múzeum művészettörténésze a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma képzőművészeti gyűjteményében őrzött II. Rákóczi Ferenc ábrázolásokat dolgozta fel. Reisz T. Csaba címzetes főigazgató (MNL) „II. Rákóczi Ferenc alakja Dudits Andor festőművész munkásságában” című előadásában hallattunk a művész Rákóczi Múzeumban őrzött két jelentős művének történetéről. Az időszaki kiállításon Tamás Edit „Zempléntől Kassáig” kalauzolta a konferencia résztvevőit a 17 intézménytől kölcsönzött, öt erdélyi fejedelemhez köthető tárgyak bűvöletében.

A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. Köszönet érte!

Dr. Tamás Edit beszámolója

Feltöltő

Fel