1703. június 16-án tért haza II. Rákóczi Ferenc, s kezdődött a szabadságharc

A népi kurucok szervezkedése 1702 őszén –1703 tavaszán már széles körű mozgalmat jelentett, behálózta az északkeleti országrészt. Küldötteik 1703 tavaszán felkeresték II. Rákóczi Ferencet Lengyelországban. A brezáni pátens néven ismert kiáltványt május 6-án Rákóczi és Bercsényi közösen bocsátották ki az egész ország minden rendű lakosa számára. Kijelentették, hogy elkötelezték magukat a fegyveres harcra. Rákóczi zászlókat és készíttetett „Cum Deo pro patria et libertate!” felirattal.
Május 21-22-én Tarpa, Vári és Beregszász piacán kibontották e zászlókat, a tiszahátiak megkezdték a harcot. Károlyi Sándor szatmári főispán ugyan elrendelte a vármegye mezővárosaiban és falvaiban a kurucok üldözését és elfogását, a mozgalmat azonban már nem lehetett elfojtani. A dolhai csata 1703. június 7-én a kuruc sereg vereségével végződött, a Rákóczi zászlaja alá gyülekezett felkelők visszahúzódtak a hegyek közé. Várták Rákóczi hazatértét Lengyelországból.
II. Rákóczi Ferenc június 9-én indult el Galíciából Magyarország felé, eközben Bercsényi zsoldosok fogadása ügyében Varsóba ment. A magyar-lengyel határon Klimiec falunál találkozott Rákóczi Esze Tamással és néhányszáz főnyi paraszthadával. „Miután az így összegyűlt kis parasztsereg első örömkitörését mérsékeltem, megszüntettem a lövöldözéseket és szóltam hozzájuk… Ekkor buzgó örömmel hűséget esküdtek nekem… Csapataim létszáma néhány nap alatt háromezer emberre emelkedett… Miután hadaink száma és bátorsága így megnövekedett, átléptem Magyarország határát…” – Részlet az Emlékiratokból.
II. Rákóczi Ferenc 1703. június 16-án, a Vereckei-hágónál lépte át a határt. A következő hónapban csatlakozott a sereghez Ocskay László és Borbély Balázs lovassága, majd Bercsényi Miklós is megérkezett a lengyel katonákkal. A főként parasztokból álló felkelő sereg eleinte elrettentette a megyék nemességét, akik elsősorban a leverésén fáradoztak. A fordulatot a július 14-i tiszabecsi kuruc győzelem hozta. Rákóczi bejövetele és a tiszabecsi átkelés hírére áradat szerűen szaporodott a fegyverre kelt tömeg. Ősz elejére már harmincezer nagyon eltérő fegyveres csoportok jelentették a kuruc sereget.
Rákóczi rendeletei az első fél esztendőben főleg a társadalom összefogását, az intézmények kialakítását, a rendezett hadellátást, a katonaság fegyelmét, a polgári lakosság és az ország értékeinek védelmét szolgálták. Az 1703 nyarán, őszén kiadott rendelkezései országos érvényűek.
Rákóczinak azzal, hogy a függetlenségért folytatott harc élére állt, sikerült összefognia a népi kurucság mozgalmát a nemesi rendi ellenállással.

Dr. Tamás Edit beszámolója

Feltöltő

Fel