Tudományos konferencia az MNM Rákóczi Múzeumában

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete, az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága és a Bodrogközi Művelődési Egyesület szervezésében valósult meg a Kárpát-Pannon térség: tájak, népek, tevékenységek című konferencia 2019. május 17-18-án Sárospatakon.

Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma igazgatója köszöntőjében felidézte az 1998-ban útjára indult „Zemplén népessége, települései” konferenciasorozatot, mely tudományos előzménye a most induló sorozatnak.

Sikora Attila, Sárospatak Város alpolgármestere emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években milyen jelentős tudományos rendezvények, konferenciák valósultak meg városunkban. Sárospatak egyre inkább a konferenciák városa is.

Dövényi Zoltán, az MTA Társadalomföldrajzi Bizottság elnöke köszöntőjében a 85 esztendős Frisnyák Sándor munkásságát méltatta, „aki visszaadta nekünk a történeti-földrajzot” gondolat jegyében.

Kókai Sándor a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete igazgatója nagyívű előadásában Frisnyák Sándor a Zempléni-hegységben végzett történeti-földrajzi kutatásait mutatta be.

A plenáris előadások között elsőként Paládi-Kovács Attila akadémikus a hajdani Torna vármegye történeti földrajzának néhány vonását elemezte. Dövényi Zoltán professzor emeritus Nemesdéd kuriális községet/mezővárost mutatta be. Filep Antal etnográfus Zemplén megye szálláskertes településeinek (Megyaszó, Kesznyéten, Tiszalúc) érdekességeire hívta fel a figyelmet. Petercsák Tivadar etnográfus az észak-magyarországi városok fertálymestereiről tartotta előadását. Csorba Csaba történész Felső-Magyarország katonai földrajzi jelentőségét mutatta be 1526-1711 között. Rácz Lajos egyetemi tanár a reformkori Magyarország környezetpolitikájáról beszélt előadásában.

Veresegyházi Béla a török hódoltsági területek XVI. századi gabonatermelésének változásairól szólt török források alapján. Szulovszky János a dualizmus kori felföldi iparosokkal foglalkozott. Frisnyák Zsuzsa közlekedéstörténész a tér és az idő fogalmának jelentőségét vizsgálat a XIX. századi menetrendekben. Csüllög Gábor és Horváth Gergely a magyar nyelvtudás eltéréseit vizsgálta Zemplén megyében az 1910-es népességösszeírás alapján. Nyíri Péter múzeumigazgató a régió anyanyelvi örökségét mutatta be Kazinczy szellemiségében. Fehér József rendkívüli összeállításában Tompa Mihály költői népregéiből hallgathattunk. Bodnár Mónika felvillantotta az „amerikás” szakrális kisemlékek különleges tárgykultúráját a történeti Torna vármegyében.

Hevesi Attila egyetemi tanár a Kárpátok és a Kárpát-medence fogalmát korabeli térképek felhasználásával illusztrálva mutatta be. Sümegi Pál egyetemi tanár és Nyizsalovszky Rita egyetemi docens közös előadásában éghajlati rekonstrukciók segítségével vizsgálta Sirok tájtörténetét. Karancsi Zoltán előadásában a környezetesztétika fontosságát emelte ki. Kiss Gábor „Újra felfedezett és rejtőző ’jeles kövek, regélő helyek’ a Tokaj-Zempléni-hegyvidék területén” címmel tartott nagyon érdekes előadást. Baráz Csaba a bükkaljai kőkultúra rendkívül érdekes emlékeit, a kaptárköveket mutatta be. Kókai Sándor professzor a Bánsági alföld vízrajzának érdekességeit villantotta fel. Hajdú Zoltán az utódállamok politikai földrajzi helyzetét mutatta be 1920-ban. Suba János korabeli katonai forgatókönyvet ismertetett, mely egy lehetséges magyar-csehszlovák katonai konfliktust vetített előre 1934-ből. Takács Péter a polgári átalakulás egyik sajátos példáját, az 1848-1849-es városi tisztújítást mutatta be Szatmárnémetiben. Drotár Nikolett napjaink borkészítési technológiák változásait és hatásukat elemezte Tokaj-Hegyalján.
Az előadások sorát Göőz Lajos professzor úr, egykori pataki diák zárta. Emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel a Sárospataki Kollégium jeles földrajz tanáráról Márkosfalvi Orbán Istvánról.

A konferencián elhangzott előadások tanulmánykötetben megjelentek (szerkesztette Tamás Edit – Kókai Sándor, Rákóczi Múzeum Füzetei 66.) a Kárpát-Pannon térség: tájak, népek, tevékenységek címmel, melyet Tamás Edit múzeumigazgató mutatott be.
Frisnyák Sándor professzor a Bodrogközi Művelődési Egyesület egyik alapító tagja, 1995 óta alelnöke. A napokban töltötte 85. születésnapját. Ez alkalomból az Egyesület, a konferencia szervezői és résztvevői, a tanulmánykötet szerzői tisztelettel köszöntik!

Dr. Tamás Edit beszámolója

Feltöltő

Fel