1707. április 5-én iktatták II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmi székébe

315 esztendeje, 1704-ben, a gyulafehérvári országgyűlésen választották II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé. A július 7-12. között tanácskozó országgyűlésre a vármegyék, a székely székek és szász városok kevés kivétellel mind elküldték követeiket. Erdély utolsó fejedelemválasztó országgyűlése egyhangúlag, ellenszavazat nélkül ismerte el urának II. Rákóczi Ferencet.

A döntésben szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc személyisége, magyarországi eredményei, társadalmi összefogást eredményező politikája. Az országgyűlés főgenerálissá választotta Pekry Lőrincet, foglalkozott a katonaság ügyével, szabályozta a fegyverre kelés rendjét, tudomásul vette a Fejedelem rendelkezését a jobbágykatonák tehermentességéről, a katonaság rendtartásáról. A Fejedelemség új államszervezetét a rendek csak a fejedelmi beiktatás után akarták kiépíteni.

Az országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc nem vett részt. A fejedelemválasztás hírét futár vitte meg számára, majd mintegy 100 főnyi követség kereste fel Magyarországon. Az országos ügyek miatt beiktatása eltolódott, ugyanakkor Rákóczi kinevezte az Erdélyi Consilium tagjait, mely Gyulafehérváron székelt, utasításait a Fejedelemtől kapta és felelősséggel is neki tartozott. Az erdélyi udvari kancellária mellérendeltségi viszonyban működött a magyarországi kancelláriával.

A huszti országgyűlésen (1706. március 8-20.) a magyarországi konföderáció és az erdélyi főurak, városok, vármegyék, székelyek és szászok küldöttei döntöttek Erdély állami státusáról. Hangsúlyozták: a Királyság és Erdély a múltban egységes ország volt, de „a két hazának egy korona alatt való létét nem a régi formában, hanem igazi szövetségben” kívánják fenntartani.
1707. április 5-én a marosvásárhelyi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc beiktatásával kezdődött.

Dr. Tamás Edit

Feltöltő

Fel