Szent Erzsébet gyógyvíz

A sárospatakiak kitartása meghozta a gyümölcsét azzal, hogy az illetékes hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály) 2019. március 8-án gyógyhatásúvá minősítette a Sárospatak K-123/A OKK számú kút vizét. Ez röviden annyit jelent, hogy mostantól nem termál-, hanem gyógyvízben fürödhetünk Végardón.

Ha kitesznek az ajtón, menj be az ablakon

Aros János polgármester lapunk megkeresésére elmondta, hogy az 1959-ben megtalált termálvíz gyógyhatásában Sárospatakon nem kételkedett senki, azonban ahhoz, hogy ez hivatalossá váljon hosszú, alapos és mindenre kiterjedő akkreditációs eljárást kellett lefolytatni.

Emlékeztetett arra, hogy több évtizedes folyamatról van szó, hiszen a rendszerváltást követően többször beadtuk a kérelmet, amit különböző okokra hivatkozva rendre elutasítottak. A Fidesz Sárospataki Szervezetének az 1998-as önkormányzati választásokra megjelentetett fejlesztési programja is kiemelten foglalkozott a gyógy turizmussal: „ismételten kezdeményezni kell a végardói termálvíz gyógyvízzé nyilvánításának hivatalos eljárását Erre alapozva kell elkezdeni a végardói gyógy központ kialakítását. Egy ilyen típusú gyógy turizmus az eddig szezonális idegenforgalmat egész évessé fejlesztené.” A kitartó munka tehát meghozta gyümölcsét.

Gyógyfürdő és gyógyszálló

Aros János a jövőt érintve utalt arra, hogy a fürdő átalakításának és bővítésének következő szakasza, és a reményeink szerint hamarosan megépülő gyógyszálló immár új minőséget jelent majd a sárospataki idegenforgalomban. Magával hozza a kereskedelmi szálláshelyek, és a vendéglátóhelyek számának növekedését, másrészt pedig az erre épülő vendéglátó kapacitás bővülését, illetve a finanszírozást tekintve további anyagi források bevonására lesz lehetőség.

Közismert, hogy a Fürdő a nyári szezonban hozza a legnagyobb forgalmat. Az őszi, téli és tavaszi időszak pedig sokkal inkább a túlélésről szól, mintsem a növekvő látogatottságról. A gyógyvízzé nyilvánítást és az előbb említett beruházások befejezését követően azonban nem lesz holtszezon, egész évben lehetőség lesz a fürdővendégek és gyógyulni vágyók fogadására. Ez pedig magával hozza a vendégéjszakák számának további emelkedését, ami mint többször említettük, már most is kimagaslóan több, mint a többi zempléni településé.

Köszönet

Több évtizedes munka végére értünk. Olyan munka végére, amelyben nagyon sokan részt-vettek akár tevékenyen, akár támogatólag. Köszönet illet tehát mindenkit: a város országgyűlési képviselőjét, mindenkori képviselőtestületét. A szakmai munkában résztvevőket: az egészségház és a fürdő korábbi és mostani vezetését, orvosait, szakértőit. Elsősorban azonban a sárospatakiaknak kell megköszönnünk, hiszen az első medencét saját kezük munkája nyomán, teljes egészében külső forrás bevonása nélkül adták át. Az azóta eltelt közel hatvan évben pedig büszkén mondták és vallották, hogy „ez a mi Fürdőnk.”

 Történelmi idők  

Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, (aki 2006-2010 között Sárospatak polgármestere is volt) lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az illetékes hatóság történelmi léptékkel nézve is kiemelkedő jelentőségű döntést hozott akkor, amikor nyilvántartásba vette a Szent Erzsébet gyógyvizet és engedélyezte annak gyakorlati használatát.

Sárospatak ezzel fejlődésének újabb mérföldkövéhez érkezett, hiszen szinte egy időben zajlik a vasútvonal villamosításával egybekötött korszerűsítése, a szennyvízrendszer cseréje, és a tengerszem fogadási feltételeinek fejlesztése. Mindezek mellett több milliárd forintnyi fejlesztési célú forrás érkezett a városba, gondoljunk csak a vár és a nagykönyvtár rekonstrukciójára.  Magyarország kormánya tehát a 2010-óta eltelt időszakban kiemelt figyelmet fordít Sárospatak kulturális, idegenforgalmi és infrastrukturális fejlesztésére.

A legújabb vizsgálati eljárás

Bereiné Dr. Jakab Beáta, a Sárospataki rendelő-intézet vezetője mindezekhez hozzátette, hogy a gyógyvízzé minősítési eljárás 2017. októberében indult, és az orvostudományi kutatásra a 4448-6/2018/EÜIG. számon kapott engedélyt a Pataqua Kft. Az orvostudományi kutatás a kutatási terv alapján pedig 2018. május 12-től zajlott (I. vizsgálat 2018. május 12., II. vizsgálat 2018. június 02., III. vizsgálat 2018. július 1.) Sárospatak Város Rendelőintézetében. A kutatás 2018. szeptember 1-én zárult.

A kutatásban dr. Bartha Attila reumatológus és fizioterápiás szakorvos, osztályvezető főorvos; dr. Szabó Judit reumatológus szakorvos, főorvos; dr. Tóth Julianna reumatológus adjunktus; Hodosi Katalin biostatisztikus; Újlaki Jolán és Zsófi Béláné ápolók vettek részt.

A kutatásba bevont személyek legalább 45 évesek, férfiak és nők voltak vegyesen, akik közül harmincöten derékfájdalomban, harminc-öten a térd kopásos megbetegedésében (arthrosis) szenvedtek. Egy vizsgálóhelyen tehát 70 betegre terjedt ki a vizsgálat.

A kutatás célja az volt, hogy bebizonyítsa, „a sárospataki K123/a kataszteri számú víznek a mozgásszervi megbetegedésekre kedvező hatása van.” A vizsgálat elvégzése szakmai szempontból is feltétlenül indokolt volt, hiszen a Végardó Fürdőben a medence már évtizedek óta működik, és eddig is számtalan fürdőző véleménye volt, hogy a víznek gyógyhatása van. Ezt támasztja alá a víz összetétele, magas ásványi anyag tartalma is. A vizsgálattól azt várták, hogy „a fürdőkúra javítsa a betegek mozgásképességét, életminőségét, csökkentse fájdalmukat és fájdalomcsillapító/nem szteroid gyulladáscsökkentő igényüket. Reményeink szerint ez a kedvező hatás a fürdőkúra befejezése után 3 hónappal is megmarad, ezért van szükség a követéses vizsgálatra.”    

A vizsgálat menete

Egymás utáni napokon (szombat, vasárnap kivételével) 15 fürdés 30 percig, a délelőtti órákban, utána egy óra nyugalom. A vizsgálat a Végardó Fürdőnek mindig ugyanabban a medencéjében illetve pihenőjében történt. A fürdés alatt végig szakképzett fürdőmester felügyeletét biztosítottuk. A termálvizet hőcserélővel, zárt rendszerben 37 fokosra hűtötték, ami egyéb vízzel nem keveredett.

Ezt követően a protokollban megadott orvosi vizsgálatok következtek, amelyek nem csak az ízületi fájdalmakra, de a gyógyszerszedésre és egyéb, nem várt események megfigyelésére is kiterjedtek.

Részlet az engedélyezési okiratból

Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a Kút vizének összes ásványi anyag tartalma 1630 mg/l. A víz nátrium-kalcium-szulfátos-hidrogénkarbonátos jellegű, fluoridos termálvíz. A trícium vizsgálat (<0,06 Bq/l) eredménye bizonyítja a kút vizének természetes védettségét.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ közegészségügyi szempontú szakvéleménye alapján a Kút vize gyógyvízzé minősíthető.

A Népegészségügyi Főosztály által kiadott közegészségügyi szakvélemény megállapította, hogy a kút vizének kitermelési körülményei közegészségügyi szempontból megfelelőek, a víz gyógyászati célú felhasználhatóságának közegészségügyi szempontból akadálya nincs.

A Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozata értelmében a kút 2021. december 31-ig hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az engedélyben leírtak szerint a kútra vonatkozóan a lekötött vízmennyiség 68 850 m³/év.

Budapest Főváros Kormányhivatala megállapította, hogy a kút vizének gyógyhatását bizonyító orvosi megfigyeléses vizsgálatokat krónikus térd- és derékfájásban szenvedő betegeken lefolytatták. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Balneoterápiás Tagozata a kút vizének gyógyhatására vonatkozó szakvéleményében javasolta annak gyógyvízzé nyilvánítását.

Budapest Főváros Kormányhivatala a rendelkezésére álló dokumentumok és szakvélemények figyelembe vételével, a Rendelet 13. § (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint, a kút vize tekintetében külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban a gyógyvíz elnevezés használatát engedélyezte.

Történeti visszatekintésben

A végardói fürdő termálvizét egy véletlennek, a Geofizikai Intézet bányászati kutatófúrásainak köszönhetjük, ami 1959-ben ezek „melléktermékeként” tört felszínre. A sebtiben eszkábált deszkamedence és zuhany akkor még közvetlenül a Bodrog partján állt. Természetes, hogy időről-időre egyre többen keresték fel a „végardói csodát”, így az is természetes, hogy 1961-re megépült az első medence is. Az viszont talán nem természetes, hogy mindezt egy fillér állami vagy tanácsi (önkormányzati) pénz nélkül, 1.000.000 Ft értékű társadalmi munkával hozták létre a végardóiak és a patakiak.

A végardói fürdő – ahogyan az Észak-Magyarország tudósításából tudjuk, 1961. augusztus 19-én „ünnepélyes keretek között” nyílt meg. „Százak állták körül a hófehér, fodrozódó víztükrű medencét”, akik nem mindennapi társadalmi összefogás sikerét is ünnepelték. Abban már a kezdet kezdetén mindenki egyetértett, hogy a fürdőben olyan tartalékok rejlenek, ami a vár és a Református Kollégium mellett a következő idegenforgalmi látványosság lehet, bár a helyszínnel kapcsolatban új lehetőségek is felmerültek, például a Botkő kapcsán.

A fürdő sokáig „pár db kezdetlegesen épített kabin-barakkal, gondozatlan környezettel” várta a vendégeket és az egyre emelkedő látogatói létszámnak (1968-ban 76 000 fő, 1978-ban 150 000 fő!?) is köszönhetően 1978-ban épült meg a gyermekmedence, később a 16×25 méteres úszómedence, amit újabb fejlesztés csak 2000-ben majd 2009-ben követett. (Részlet: Hajdu Imre: Sárospatak – képek a 20. századi városról)

Feltöltő

Fel