II.Rákóczi Ferencre emlékezett az Irodalmi Olvasókör

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör februári összejövetelén II.Rákóczi Ferenc, nagy fejedelem emlékét idéztük. Bevezetésként Czabányi Attila,kitűnő tolmácsolásában  a Fejedelem karácsonyi  imája,és Pósa Lajos:  Magyar vagyok c. zenével illusztrált műve hangzott el,majd Veres Miklós, kisvárdai irodalomtörténész,középiskolai tanár: II.Rákóczi Ferenc fejedelem,mint vallomásíró,memoárszerző és világmagyarázó” c. nagy hatású előadását hallgattuk meg.

II.Rákóczi Ferenc, 1676.március 27-én született Borsiban. A szülei: I.Rákóczi Ferenc  és Zrínyi Ilona. Thököly Imre,mostohaapja Bécs elleni bukása után  édesanyjával Munkácson élt .A vár eleste után a neuhausi jezsuita kollégiumban,majd a prágai egyetemen tanult. 1694-ben feleségül vette hesseni Sarolt Amália hercegnőt,és visszatért a hazájába. 1697-ben a hegyaljai felkelésben nem vett részt,majd egy évvel később Bercsényi Miklós hatására   bekapcsolódott a rendi szervezkedésbe. A XIV. Lajos francia királlyal való levelezésére is fény derült,  ezért 1701-ben Nagysároson letartóztatták, Bécsújhelyben börtönbe zárták, de sikerült Lengyelországba elmenekülnie .Itt keresték fel  a bújdosók követei, majd 1703-ban  a Brezáni kiáltványában “ fegyverbe szólította  az ország lakosságát”, visszatért a hazájába., és  kezdetét vette a Rákóczi- szabadságharc.1704-ben Erdély fejedelmének választották. A Rákóczi- szabadságharc 1711-ben  a Károlyi Sándorral megkötött szatmári békével zárult. A nyolc évig tartó harc Európában ekkor még ritkaságnak számított, egyedül csak ő merte  felvállalni.A  “Gyömrői beszéd” munkája logikai  sorrendben  tárja fel a harci feladatokat. 1711-ben bízva az orosz segítségben Lengyelországba távozott,nem fogadta el a szatmári békét,és Gdanskba költözött A fejedelem 1712-től Franciaországban tartózkodott, a hadi tervéhez semmilyen támogatást nem kapott, visszavonult.

1715-től, a kamalduli szerzetesrend grosbois-i kolostorában élt. A Wersailles-i tartózkodása alatt nagyon gyakran ellátogatott a Port Rager kolostorba,ahol a janzenizmust tanulmányozta:“Nem mindenki kap azonos kegyelmet. Elmúlik az emberi veszedelem,ott kezdődik az Isteni dicsőség.” A felesége Párizsban maradt,nem követte a száműzetésbe.

1717-től III.Ahmed szultán meghívására a Nagy fejedelem Törökországba utazott,nem kapcsolódott be a harcokba, és a bujdosó társaival 1720.április 16-tól, haláláig, “kegyelem nélküli sorsban”, Rodostóban élt.  Az elutazása előtt a párizsi bankba helyezte el a különleges arany értékeit,mindezeket a feleségének ajándékozta. Az Emlékiratai c. könyvei közül néhányat is  itt helyezte el. Sajnálatos,hogy mindezek nagy része 1730-ban “eltűnt”.

II.Rákóczi Ferenc, fejedelem korának legnagyobb és sokoldalú írója volt. Munkássága négy-ötezer oldal,amelyek Imáit,Vallomásait,Levelezéseit,stb.tartalmazza.

Az Ima-és imaszerzőként: az Imádságok c. munkája hármas témából áll. A rodostói száműzetése során a vele élő kurucok is ezzel kezdték a mindennapjaikat. A tartalmuk osztatlan, nincs benne semmilyen felekezeti szemlélet. A “Vallomások”,c. műve barokk nyelvezettel, a leghosszabb “ alázatos imádsága”.

II.Rákóczi Ferenc levelezései közül a “Nagypénteki levelében” írta:Az a gyenge,aki a földön jól érzi magát.” Kilencven imát írt,amelyben nem szerepel a “labanc” kifejezés.

A “ Béke” c. okmányát a saját szövege szerint állította össze. Fő műve: a Vallomások.”Sajnálatos,hogy a  halála után átírták  a Históriáját.”Igen termékeny író is volt, az írói munkássága 4-5 ezer oldalból áll.

A Nagy fejedelem európai szintű gondolkodó volt.

1906-ban  II.Rákóczi Ferenc  fejedelem, a kiváló hadvezérei, hamvait  nagy hatású, nemzetközi ünnepség keretében a kassai Dómban helyezték örök nyugalomra.

Nagy tisztelettel és hálásan  köszönjük Veres Miklós irodalomtörténész,tanár úr, különleges,igen értékes beszámolóját.

Sokszínű és értékes tevékenységéhez jó egészséget és további sok sikert,elismerést kívánunk!

“ Kortársai között ő volt a legnagyobb magyar író,

Emberi példája, emlékének mozgósító ereje,

nemzeti múltunk nagyjainak arcképcsarnokában

méltán elfoglalt helye valahogy háttérbe szorította

az írás művészetét….”

( Hegedűs Géza)

Halász Magdolna, a Sárospataki Irodalmi Olvasókör elnöke

 

 

 

Feltöltő

Fel