Megemlékezést tartott a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a Sárospataki Wass Albert Kör

A Sárospataki Wass Albert Kör koszorúzással egybekötött megemlékezésre hívta Sárospatak polgárait és szervezeteit a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, november 25-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal Eötvös utcai bejáratánál lévő Gulág emléktáblához.

A megjelenteket a Himnusz eléneklése után Tarnavölgyi László köszöntötte. Az egyesület elnöke felidézte, hogy az emléktáblát egy sikeres pályázatot követően Kövér László Házelnök Úrral közösen avatták fel tavaly február 24-én. Minderre azért került sor, mert kutatásokkal, forrásokkal igazolt tény, hogy a második világháború végén, illetve közvetlenül utána a Vörös Hadsereg sárospataki polgárokat is elhurcolt a Gulág táboraiba. Néhány tucat esetben ezeknek az adatoknak a levéltári forrásokkal történő egyeztetésére is sor került, de mivel valószínűsíthető, hogy a tényleges áldozatok száma a megismertnek a többszöröse, így az ismert áldozatok mellett a sok ismeretlen áldozat emléke előtt is fejet hajt az emlékező közösség. Mert az utókor kötelessége, hogy valamennyi áldozatra emlékezzen és emlékeztessen.

Ezt követően Rák Gergő, a Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium tanulója tolmácsolta ismeretlen szerző Lágerballada című versét, majd Fehér József irodalomtörténész, nyugdíjas múzeumigazgató, a Kazinczy Ferenc Társaság tiszteletbeli elnöke mondott emlékbeszédet. A szónok ebben megidézte, hogy a Bodrogközből is hurcoltak el embereket nagy számban “kis munkára” már 1944 végétől. A történelmi események drámaiságát néhány ismert személyes sorssal illusztrálta, melyek minden esetben a Magyarországot orosz vezetéssel megszállók kegyetlenségeit ábrázolta. A sok szenvedést hozó történelmi eseményekről, a korról sokáig tilos volt beszélni, mert a kommunista hatalom mindezt tabuként kezelte.

Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának, annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, akik túlélték a Gulág borzalmait. A törvényhozás ezzel a döntéssel méltóképpen kívánt megemlékezni arról a mintegy 800 ezer magyarról, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, vagy a második világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért 5-25 évre száműztek a Gulágra. A határozat többek között támogatta és szorgalmazta emlékművek állítását, megemlékezések szervezését, oktatási anyagok és tudományos feldolgozások készítését, amelyek a kommunista diktatúra idején a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékeznek.

A Sárospataki Wass Albert Kör nyertes pályázatában vállalta, hogy minden év november 25-én emlékezni hívja Sárospatak polgárait, szervezeteit és intézményeit, hogy az egykori neves és névtelen elhurcoltak emléke ne merüljön a feledés homályába. Ezen a napon a Gulág sárospataki, illetve rajtuk keresztül valamennyi áldozatára emlékezünk.

Az emlékbeszéd után a Sárospataki Wass Albert Kör, Sárospatak Város Önkormányzata és a Sárospataki Járási Hivatal képviselői megkoszorúzták az emléktáblát, majd a főhajtást tevő gyülekezet a Szózat közös eléneklésével zárta a megemlékezést.

(Dr. Pándy-Szekeres Dávid fotói)

Sárospataki Wass Albert Kör Elnöksége

Feltöltő

Fel