Gróf Tisza István miniszterelnökre emlékezett a Sárospataki Wass Albert Kör

A Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) október 31-én gróf Tisza Istvánra emlékezett az egykori miniszterelnök meggyilkolásának 100. évfordulója alkalmából. Az Újbástya Rendezvénycentrumban szép számban összegyűlt hallgatóságot Tarnavölgyi László egyesületi elnök köszöntötte, majd Raffay Ernő történész tartott előadást nem csak a konkrét eseményről, hanem a korról is, amelyben Tisza István élt.

Tisza István második miniszterelnöki ciklusa még az első világháború alatt, 1917-ben ért véget. Mégis, a háború végére a régi rend jelképének számított, személye indulatokat váltott ki, többször is rálőttek. Végül az „őszirózsás” forradalom során, 1918. október 31-én Hermina úti villájában lőtték agyon. Szimbolikusan Tisza István meggyilkolásával szűnt meg a történelmi Magyarország, halálával szinte egy időben omlott össze a nevével szorosan összeforrt dualista állam.

Meggyilkolásának 100. évfordulója alkalmából számos rendezvényt, megemlékezést és konferenciát tartottak országszerte, melyek célja – a kegyeleti aktus mellett –, hogy tisztességes és objektív képet fessenek arról a politikusról, akit az 1945 utáni történelemhamisítás kormányzásra alkalmatlan, már-már gonosz személyként ábrázolt. Itt van az ideje annak, hogy leszámoljunk a hazugságokkal. Tisza István művelt, keresztény értékrendű és a nemzet mellett elkötelezett politikai vezetője volt a magyarságnak egy rendkívül nehéz, bonyolult történelmi időszakban. Az utókor felelőssége, hogy hitelesen mutassa be őt és azt a kort, amelyben – sokszor szűkre szabott mozgástérben – rendkívüli döntéseket kellett hoznia.

Raffay Ernő – aki az Antall-kormány honvédelmi minisztériumi politikai államtitkára volt – számos idézettel, érdekfeszítően taglalta Tisza István meggyilkolásának előzményeit és lefolyását. Lebilincselő előadásában kitért Tisza Károlyi Mihályhoz, illetve Ady Endréhez fűződő konfliktusos kapcsolatára, az első világháború előzményeire, a szabadkőműves mozgalom magyarországi káros ténykedésére, a dualista államberendezkedés ismertetésére és annak eszmei, ideológiai hátterére. A történész előadó kutatásai alapján egyértelműen leszögezte, hogy a Tiszát és Magyarországot ért korabeli és a baloldali, liberális körök által még most is hangoztatott vádak nem igazak, sem Tisza, sem Magyarország nem okolható a háború kitöréséért. Épp Tisza volt az, aki egyedüliként foglalt állást a háború ellen, de Bécs szava és akarata erősebbnek bizonyult.

A Tisza-gyilkosság utáni Magyarországot a káosz jellemezte: az “őszirózsás” forradalom, a Károlyi-kormány tehetetlensége, majd a Tanácsköztársaság dúlása kikövezte az utat a trianoni országcsonkításhoz. 1918 végén pont azt a karakteres politikust gyilkolták meg, aki – egyedüli jobboldali alternatívaként – erős kézzel tehetett volna rendet a vesztes első világháború utáni országban, az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésekor. Az előadó sok tekintetben párhuzamot vont az akkori és a mai helyzet között, kitérve arra, hogy a külső és belső ellenség – miként akkor – ma is Magyarország ellen dolgozik. A merénylet elkövetőit – akik ha nem is Károlyi Mihály utasítására, de minden bizonnyal a tudtával hajtották végre gyalázatos tettüket – valójában sosem vonták felelősségre.

Tisza István halálával a nemzet egy művelt, széles látókörű, népe mellett elkötelezett és egyik legjelentősebb miniszterelnökét veszítette el. A történelmi emlékezet az utóbbi időben kezdi őt visszahelyezni abba a megbecsülésbe, amely joggal jár ki neki. A SWAK által szervezett megemlékezés is ehhez a folyamathoz járult hozzá.

(Aki a témában bővebben szeretne elmélyülni, annak ajánljuk a 888.hu internetes portál Raffay Ernővel készített interjúját: LINK )

Sárospataki Wass Albert Kör Elnökségének beszámolója

Feltöltő

Fel