50 év 50 műtárgy a Rákóczi Múzeumban

Új időszaki kiállítás nyílt a MNM Rákóczi Múzeumában!

Sárospatak városa 1968. augusztus 20-án kapott városi rangot. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma is köszönteni szerette volna ezt a jeles évfordulót, így egy különleges időszaki kiállítást állítottak össze. Az elmúlt 50 év jelentős volt a múzeum történetében is, a kiállítás évről-évre haladva mutat be egy-egy műtárgyat. 50 különleges darab az elmúlt fél évszázadból.

A megjelenteket Berényi Marianna, a MNM főosztályvezetője köszöntötte. Beszédében elmondta, milyen kiváló munkát végez hosszú évtizedek óta a Rákóczi Múzeum és kiemelte jelentőségét a most megnyílt időszaki kiállításnak is.

Őt követően Dr. Hörcsik Richárd üdvözölte a vendégeket, majd Aros János köszönte meg a Múzeum munkáját.

„Mindaz az 50 év, amely itt sűrűsödik ebben a kiállításban az része az én személyes történelmemnek is. Minden tárgynak, amit most itt kiállítottak ismerem a történetét, volt amely megszerzésében közre is működtem, volt, aminek csak a történetét hallgattam meg. Ezek mind-mind visszarepítenek minket a múltba. Abba a múltba, amelyet most ünneplünk, hiszen 1968-ban újra várossá nyilvánították Sárospatakot. Nekünk, az itt élőknek ez nagyon sokat jelentett, hiszen egy hatalmas lökést adott a város fejlődésének, melyet most is tapasztalhatunk. Ha nem kapjuk vissza akkor a rangot, talán évekkel le lennénk maradva attól a fejlődéstől amit ma átél a város. Ennek az 50 év fejlődősének szerves része volt a Rákóczi Múzeum munkája is.” – nyilatkozta Dr. Hörcsik Richárd.

„A kiállítás bemutatja, hogy a Múzeum elmúlt 50 éve milyen fontos volt a város életében annak ellenére is, hogy Sárospatak sosem volt fenntartója a Rákóczi Múzeumnak. Az évek alatt a Múzeum folyamatosan szerves részét képezte a város életének ha idegenforgalomról vagy kulturális programokról volt szó. Hálásan köszönöm a munkájukat!” – mondta Aros János.

A polgármester után Filep Antal, etnográfus, a MNM Rákóczi Múzeumának korábbi igazgatója megnyitó beszédében felelevenítette az akkori idők legfontosabb eseményeit, majd elmondta, miként is járult hozzá a Rákóczi Múzeum ahhoz, hogy Sárospatak újra visszakaphassa városi rangját.

Végezetül pedig dr. Tamás Edit osztotta meg gondolatait a kiállítás tárgyairól és jelentőségéről, kiemelve néhány igazán különleges darabot:

A MNM Rákóczi Múzeuma az elmúlt 50 év műtárgygyarapodásából válogat kiállításával. Az 1968-ban 5 339 darabot számlált a múzeum tárgyi gyűjteményegyüttese. 50 év múltán ez a szám már 37 048 darab. A segédgyűjtemények esetén is hasonlóan látványos volt a növekedés.

50 évvel ezelőtt a néprajzi gyűjtemény volt a múzeum legjelentősebb gyűjteménye 3 ezret meghaladó leltári tételével. Az iparművészeti gyűjtemény 1968-ban közel 700 darabos volt, de különlegességei, a késő reneszánsz bútoregyüttes révén, már akkor is országos jelentőséggel bírt. 1968 és 2017 között a múzeum tárgyi gyűjteményeinek aránya megváltozott.

Napjainkban a régészeti anyag a legnagyobb számú, 16 ezret meghaladó. Kiállításunkon tíz tárgy reprezentálja e tudományterületet. 1968-ban a vártemplom mellett ásatási törmelékből került elő az a XV. századi terrakotta szobortöredék, melyet mívessége, finomsága révén méltán emlegetnek „sárospataki madonna”-ként. A Györgytarlóról ajándékként bekerült kőbalták a legidősebb műtárgyai a múzeumnak. Az elmúlt évtizedek régészeti tárgyait döntően a belső- és a külső vár területén zajlott régészeti ásatások hozták felszínre. A zöldmázas korsó még az 1960-as években a várudvaron, a Bretzenheim-címeres pohár a következő évtizedben a várárokból, a fülesfazék az olaszbástyáról került elő. A bemutatott kályhacsempe az egyik leggazdagabb gyűjteményi egységet reprezentálja. A 2000-es évek ásatásai három helyszínhez kötődnek. A Retel utcai bőrfeldolgozó műhely csontsimítója, az ágyúöntő műhely griffes ábrázolású tálja, a habán telepen előkerült kályhacsempe jelzi napjaink ásatásainak gazdagságát.

Közel 7 ezres néprajzi gyűjteményünk képviseli Sárospatak, Hegyalja, a Bodrogköz, Hegyköz és a Zempléni-hegység tárgyi örökségét. A Pusztafaluból bekerült gyermekhordó kendő igen jelentős textilgyűjteményünket, az évszámmal datált sulykoló egyrészt a használati eszközök gazdag együttesét, másrészt a díszítőművészet sokoldalúságát mutatja. A háztartási eszközök sokféleségében egyszerre van jelen az egyszerűség és a célszerűség. Jó példa erre a nagyanyáink időszakában még minden háztartásban jelenlévő szenes vasaló. A kiválasztott pataki kerámia és a mézeskalácsosok által használt faragott formák a város jelentős hagyományokkal rendelkező mesterségeit villantják fel. A Windischgrätz-család címerével díszített pincetokba való palack mind az üveghuták, mind a szőlő- és borkultúra, mind a vár történetének emléke.

A képzőművészeti gyűjtemény többezres gyarapodása 1976-ban (és a következő években), II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójához kapcsolódó művészeti pályázatok eredményeként indult. A kortárs képzőművészet jeles alakjainak metszetei, kisplasztikái kerültek Sárospatakra. A Rákóczi témát gyarapította Mészáros Jenő (Edvi Illés Aladár után készült) törökországi képsorozata, az 1708-ra datált, a sárospataki országgyűlésen részt vett ezereskapitányok portréi, valamint Éder Gyula Rákóczi-vázlata. Zugor Sándor, Kass János, dr. Mayer József (gyűjtő) nevét jelentős adományozások, kiváló művek révén őrizzük. A Patakhoz kötődő művészek kiemelt figyelmet kapnak (Urbán György, Lavotha Géza, Borsi Antal). A Szent Erzsébet-témát Donna Luca kerámiaszobra jeleníti meg kiállításunkon.

A történeti gyűjtemény sokfélesége kevésbé ismert. A Rákóczi-téma sokszínűségét Comenius Orbis Pictusának egy XVII. századi példánya és a 2006-os kassai ünnepség emlékanyagának válogatása jelzi. A történeti gyűjtemény leggrandiózusebb műtárgyai, a XVI-XVII. századi késő reneszánsz kőfaragvány-együttesek. A kiállításon egy vörösmárvány faragványtöredék (kisangyal ábrázolással) látható. Amerikából hazakerült adományok révén is gyarapodott a történeti anyag, Károlyi Sándor, Bethlen Ferenc és Szathmáry Lajos jóvoltából. Utóbbi Kossuth-gyűjteménye országos hírű. 2003 óta e gyűjtemény őrzi Farkas Ferenc zeneszerző Sárospatakra került hagyatékát.

Az iparművészeti gyűjtemény 1971-es és 1981-es gyarapodása tovább erősítette a bútoregyüttes jelentőségét. 2014-ben országos hírű adományt kapott múzeumunk. Sárospatakra került dr. Sándor József sárospataki öregdiák ajándékaként a Korompay-öntöttvasgyűjtemény, Közép-Európa egyik legjelentősebb kollekciója.

Segédgyűjteményeink sokszínűségükkel járulnak hozzá történelmi örökségünk megőrzéséhez. Adattárunk őrzi pl. az 1989-1990-es városi politikai változások dokumentumait. Tokaj-Hegyalja boroscímke gyűjteménye, Sárospatak régi képeslapjait és fotóit összegyűjtő Horkay-hagyaték úgyszintén ott található. Plakátgyűjteményünk múzeumi, városi rendezvények fontos forrásai. Válogatásunkban egy turini 1894-es Kossuth, egy sárospataki 1990-es március 15-i, egy 1992-es Zempléni Művészeti Napok és egy 2000-es Lorántffy Zsuzsanna plakátot mutat be.

Könyvtárunk régi könyveket is őriz. Az évszázados kiadványok mellett fontosak számunkra a Sárospatakon kiadott művek, és bemutatunk egy darabot saját kiadványaink közül is. Fotótárunk a múló idő krónikása. A Vörös-torony egy évtizedes felújítására emlékeztetünk archív fényképpel.

Kiállításunk az 50 éves várost köszönti. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt fél évszázad múzeumi eseményei, fejlesztései is gazdagították Sárospatakot!” – foglalta össze gondolatait dr. Tamás Edit, múzeumigazgató.

Feltöltő

Fel