Hamarosan kezdődhet a nyár végi/őszi allergiaszezon! – tájékoztat a gyermek-tüdőgyógyász

Sajnos az év nagy részében mindig jelen vannak valamilyen allergének, melyek allergiás megbetegedéseket és bosszantó tüneteket okozhatnak az arra hajlamosaknál. Nem csak felnőtteket, hanem egyre több gyermeket is érint ez a probléma. Hazánkban körülbelül a lakosság 10-20%-a allergiás, de évről-évre jelentősen nő az asthmások száma is. Hamarosan megkezdődhet a tüdőgyógyászok által csak úgynevezett “gyomszezon”, mely újabb problémákat okozhat a betegeknél. A legfontosabb tudnivalókról Sárospatak Város Rendelőintézetének gyermek-tüdőgyógyásza, Dr. Veress Erzsébet számolt be.

“Napjainkban az allergiás megbetegedések a legelterjedtebb népbetegséggé léptek elő. Elterjedését tekintve a lakosság kb. 10-20%-át érinti. Az allergiás megbetegedések közül a leggyakoribb a szénanátha, de igen jelentős az asthma is.

A kiváltó ágensek, a legfontosabb allergének földrajzi eloszlását nagymértékben befolyásolják a klimatikus viszonyok, a belső és külső környezet összetevői. Néhány allergénnek nagyon erős allergizáló hatása van, egyedül is képes tüneteket kiváltani, bár a legtöbb betegnél többszörös érzékenység áll fenn.

A levegőben jelenlévő pollenek a leggyakoribb okozói a szénanáthának és az asthmának. A leggyakoribb lakásban található allergének a házi poratkák és az állati szőrök.

Hazánkban három pollenszezon különíthető el:

1. A tavaszi szezon („fa-szezon”) február elejétől április végéig terjedő időszak. A virágzás kezdési időpontja igen változó, az időjárástól függő.

2. A kora nyári szezon („fű-szezon”) május elejétől július végéig, melyet füvek, gabonafélék, kora nyári gyomok és néhány fa virágpora jellemez.

3. A nyár végi – őszi szezon („gyomszezon”) július közepétől október közepéig termelődött pollenek – döntően a lágyszárú gyomok pollenjei jellemzik. A gyomok közül a legveszélyesebb a parlagfű, mely az utóbbi években a legtöbb egészségügyi és társadalmi problémát okozza.

Az allergiás betegek kivizsgálása  szakorvos feladata, a kivizsgálás magába foglalja a tünetek pontos és alapos értékelését, valamint a bőrteszt elvégzését, mellyel azonosíthatjuk a kiváltó allergént. Természetesen a részletesebb kivizsgáláshoz egyéb vizsgálati módszereket is igénybe veszünk.

A kezelés elsőrendű leghatékonyabb módja a megelőzés, az allergén kiiktatása. A gyógyszeres kezelés célja az allergiás gyulladás csökkentése, a tünetek enyhítése.

A szénanáthás betegek leggyakoribb tünetei: orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, köhögés, szemviszketés, szájpad vagy torokviszketés.

A szénanáthás betegek egy részénél asthma is kialakulhat. Az asthmás betegek tünetei: köhögés, nehézlégzés, zihálás, sípoló légzés, mellkasi fájdalom.

Ha  szénanáthára és asthmára utaló tüneteket észlelnek, forduljanak szakorvoshoz.” – adta hírül Dr. Veress Erzsébet
gyermek-tüdőgyógyász.

Feltöltő

Fel