A magyar hősökre emlékezett a Sárospataki Wass Albert Kör

A magyar hősökre emlékeztek május 27-én a Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) szervezésében mindazok, akik ellátogattak a Rákóczi úti első világháborús emlékműhöz meghirdetett rendezvényre. A megemlékezésen közreműködött Gombos Levente István (tárogató) és Czabányi Attila (vers). A Himnusz közös eléneklése után a megjelenteket Tarnavölgyi László, a SWAK elnöke köszöntötte. Emlékbeszédet Gyárfás Pál nyugállományú határőr alezredes, az egyesület tagja mondott.

Az Országgyűlés az első Orbán-kormány idején, 2001-ben hozott törvényt (az 1917-ben majd az 1924-ben hozott jogszabályt megújítva) a magyar hősök emlékének megörökítéséről. Tette mindezt azért, mert „a magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.” Azóta május hónap utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe. Budapesten és természetesen számos vidéki településen tartanak ilyenkor megemlékezéseket.

Sárospatakon 2016 óta immár harmadszor gyűlt össze május utolsó vasárnapján az emlékező közösség a Sárospataki Wass Albert Kör felhívására, hogy fejet hajtson a múlt hősei előtt, akik életüket, szabadságukat áldozták a haza függetlenségéért. Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotása, a gránátos katona szobra előtt zajlott a koszorúzással egybekötött megemlékezés, ahol a táblákon közel 200 név emlékeztet az I. világháborúban elesett pataki áldozatokra. Közadakozásból hozták létre az emlékhelyet 1935-ben, s az áldozatok neveit később kiegészítették az 1938 és 1943 között elesettek neveivel.

A szónok a kora középkortól számba vette a magyarság legjelentősebb csatáit, melyeknek hőseire, elesett áldozataira emlékezünk ezen a napon. “A Kárpát-medencében hont foglalt magyar törzsek fényes győzelme a pozsonyi csatában /907.07.04-07/ a Keleti Frank Királyság komoly túlerőben lévő csapatai felett. A Honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, s egyben ez volt az első honvédő háborúja a magyar népnek, sok ezer magyar harcos élete áldozásával a hazáért, állapította meg Gyárfás Pál. Majd a középkortól a legújabb korig idézte fel a történelmi eseményeket: “A tatárjárás (a muhi csata), a török dúlás, a mohácsi vész, Nándorfehérvár hősei, Szigetvár, Eger várának hős védői, a végvárak harcainak hősei, a Bocskai szabadságharc, a Bethlen Gábor által vezetett szabadságharc, a Rákóczi szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sikerei és veszteségei, a Nagy Háború sok tízezer hős katonája (a doberdói pokol), a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének honvédő harcai, Balassagyarmat vasutasainak hősi harca, a Trianon átkát feloldani akaró Rongyos Gárda hősi harcai két ízben is /1920-21, 1938-39/, a Don-kanyar tragédiája, az 1956-os forradalom és szabadságharc mind jelentős események, s azok állomásai a magyarság fájó áldozatokban, veszteségekben bővelkedő történelmének”. Fontos, hogy emlékezzünk hőseinkre, mert “fájó, hogy Európában a hatalmi törekvések a nemzetállamok lebontására irányulnak, begyúrva azokat egy szürke, semleges halmazba, ahol nincs nemzet, nincs keresztény vallás, nincs nemzeti történelem, nemzeti kultúra, hanem van az általuk hirdetett nyílt társadalom” – mutatott rá napjaink szomorú valóságára Gyárfás Pál.

“A hősök napja ma a kegyeletadás mellett a béke jelentőségére figyelmeztet. Figyelmezteti a mai kor emberét, hogy becsülje meg , hogy háborútól mentes korban és helyen élhet. Lélekben ma újra temetjük hős elődeinket, szeretteinket, mert kevés olyan család van Magyarországon, amely ne veszített volna el legalább egy apát, fiút, anyát, nővért a Nemzetet próbáló harcokban, háborúkban. A Magyar Hősök Emlékünnepe szüleink és nagyszüleink küzdelmei, fáradozásai előtti tisztelgés is, aminek az ad igazi értelmet, ha lesznek olyan nemzedékek, amelyek méltó módon, békés körülmények között folytatják és teljesítik majd be az elődök örökségét. A hősi halálhoz mélységes önuralom, pozitív fanatizmus és rendíthetetlen hit szükségeltetik, hogy ép ésszel feldolgozható legyen. Hit az istenben, hit az igazságban, hit a hazában. Ők megtették amit megkövetelt a haza. Hittek, cselekedtek, meghaltak. Emlékezetünk, gondolataink, érzelmeink az övék mindörökre” – zárta megemlékezését a szónok.

A megemlékezésen koszorút helyezett el az önkormányzat nevében Szvitankó Tamás képviselő, a Humán Bizottság elnöke, a SWAK elnöksége és Gyárfás Pál, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom Sárospataki Szervezete. A megjelentek a Szózat és a Székely himnusz eléneklésével zárták a megemlékezést.

Egyesületünk a jövőben is minden május utolsó vasárnapján megszervezi a magyar hősök emlékünnepét, mert valljuk, hogy az országlakossá züllesztett népből csakis ott formálódik újra nemzet, ahol méltóképpen emlékeznek meg saját hőseikről. Nem feledjük, nem feledhetjük el azokat a neves és névtelen hősöket, akiknek szabadságunkat köszönhetjük és azt, hogy még mindig magyarul beszélhetünk Magyarországon.

Gyárfásné Bartus Rózsa fotói

Sárospataki Wass Albert Kör Elnöksége

Feltöltő

Fel