A Felvidékről kitelepített magyarokra emlékezett a Sárospataki Wass Albert Kör

A Magyar Országgyűlés 2012-ben döntött az április 12-i emléknap bevezetéséről. Ebből az alkalomból a Sárospataki Wass Albert Kör (SWAK) idén is megemlékezést szervezett és az emléknapon A Művelődés Háza és Könyvtára pódiumtermébe várta az emlékezőket egy vetítéssel egybekötött előadásra. A megemlékezés vendégelőadója a felvidéki (Szepsiből érkező) dr. Köteles Ágoston okleveles agrármérnök volt. A megjelenteket Tarnavölgyi László, a SWAK elnöke köszöntötte.

1947-ben ezen a napon, április 12-én indult meg – hivatalosan a két állam közötti lakosságcsere-egyezmény alapján – a felvidéki magyar lakosság áttelepítése, akiket az akkori Csehszlovákia jogfosztott emberekként elüldözött a szülőföldjükről. Mindez az 1945-ös kassai kormányprogramon, valamint a Benes-dekrétumokon alapult, amely elnöki rendeletek kollektívan tették felelőssé az ott élő német és magyar kisebbséget mint az ország ellenségeit, akik felelősek Csehszlovákia “felbomlásáért”. Olyan időszak ez, amelyről sokan még ma sem szívesen beszélnek, és inkább igyekeznek felejteni. A kitelepítés története jórészt még ma is kibeszéletlen része a magyar történelemnek. A SWAK évek óta megemlékezést tart ezen a napon, hogy a jogfosztott, kisemmizett, megalázott, ki- és áttelepített felvidéki magyarok sorsa, az áldozatok emléke ne merüljön a feledés homályába. Már csak azért is, mert a sok éven át elhallgatott, tragikus eseménysorozatnak régiónkban is számos érintettje volt.

Dr. Köteles Ágoston okleveles agrármérnök, helytörténeti kutató, az Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Asszociációjának alelnöke, a Magyarok Világszövetsége szövetségi szinten választott tisztségviselője. Tornaújfaluban született, majd helyben, Tornán és Komáromban végezte alap- és középfokú tanulmányait, szakosított képzést a Kassai Állatorvosi Egyetemen szerzett, majd a csehországi Jihlaván szakági államvizsgát tett, mint gyapjú és hússzakértő. Felsőfokú végzettséget a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett, s ott is doktorált 1985-ben. Tanított a rozsnyói és szepsi gimnáziumban. Szakmai írásai főleg mezőgazdasági témákkal foglalkoztak. Tanulmányokat írt Kanada, Finnország, Bajorország, Dánia mezőgazdaságáról. Gyermekkori emlékei azonban a reszlovakizáció, a kényszermunka, a kitelepítések és az erőszakos elhurcoltatások és történelmi városaink kisajátítása felé terelték figyelmét. Ennek eredményeként született meg az életműve, amelyben a Felvidékről  kitelepített magyarok kálváriájáról is beszél dokumentumokkal, forrásokkal, visszaemlékezésekkel bőségesen alátámasztva.

Az eseményekben családilag érintett előadó vetítéssel egybekötött előadásában ismertette a legfontosabb mozzanatokat és adatokat. Az át- és kitelepítés törvényes kereteit az 1946-os államközi lakosságcsere-egyezmény teremtette meg. Ennek értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. Csehszlovákiából több, mint 80 ezer magyart szállítottak át Magyarországra, ennél jóval kevesebb magyarországi szlovák jelentkezett áttelepülésre. A csehszlovák állam reszlovakizáció útján kívánt úgymond lehetőséget adni a szerintük elmagyarosodott szlovákoknak a szlovák nemzethez való visszatérésre. Azt ígérték, hogy akik ezzel élnek, azok megmenekülhetnek a vagyonelkobzástól, a kitelepítéstől és megtarthatják állampolgárságukat. Valamivel több, mint 420 ezer megfélemlített felvidéki magyar adta be reszlovakizációs kérvényét, közülük mintegy 327 ezret fogadtak el a hatóságok. S akkor még nem említettük azokat, akiket kényszermunkára fogtak, továbbá sokan inkább önként elhagyták szülőföldjüket egy jobb élet reményében és Nyugaton telepedtek le. S voltak, akik a helyzetet nem voltak képesek elviselni és inkább az öngyilkosságot választották.

Megdöbbentő, hogy a ma már EU-s tag önálló cseh és önálló szlovák állam jelenleg is hatályban tartja a európai jog- és értékrendtől idegen kollektív bűnösség elvén alapuló Benes-dekrétumokat. A jogállamiság állapotára más esetekben rendkívül kényes EU-s szerveknek ehhez egy szavuk sincs… A felvidéki magyarság jog- és vagyonfosztásában, elüldözésében és kitelepítésében fontos szerepet játszott Edvard Benes elnök. A szabadkőművesből fasisztává lett cseh politikus Köteles Ágoston szerint “szélhámos, sikkasztó, és hóhér” volt, akinek a nevéhez embertelen cselekedetek sora fűződik.

Az előadás végén a megjelentek kérdéseket tehettek fel, illetve hozzászólhattak az elhangzottakhoz. A hallgatóság új ismeretekkel bővülve, a megismert borzalmak hatása alatt állt fel a megemlékezés végén.

Az utókor felelőssége erre emlékezni és emlékeztetni, hogy az áldozatok emléke ne merüljön a feledés homályába.

Köszönjük A Művelődés Háza és Könyvtára segítségét, mellyel hozzájárult a megemlékezés megtartásához.

Fotók: Pándy-Szekeres Dávid

Sárospataki Wass Albert Kör Elnöksége

Feltöltő

Fel