Jókai Anna író- és költőnő életét ismerhették meg a Sárospataki Irodalmi Olvasókör tagjai

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör márciusi összejövetelén a Nők Napját ünnepeltük. Bevezetésként Czabányi Attila, programjaink állandó közreműködője Sík Sándor: Asszonyok c. ,Halász István, költőnk: A nők c. versével köszöntötték a nőtagjainkat. Ezután a Körünkben is nagy tiszteletnek örvendő Veres Miklós, kisvárdai kiváló irodalomtörténész, tanár Örökzöld aktualitások Jókai Anna műveiben c. előadása következett.

Jókai Anna, „a mai magyar próza nagyra becsült képviselője” 1932. november 24-én született Budapesten, de Vas megyéből származott. Már gyermekkorában érdekelte az irodalom, az írás, aztán 16 éves tinédzserként nem foglalkozott vele, majd 33-34 évesen újból vonzotta. Az ötvenes évek elején a budafoki Borpalackozóban két évig könyvelő, 1953-ban a XI. kerületi Tanács Osztályán népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban a főkönyvelői munkája mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkar levelező tagozatán tanult tovább, és 1961-ben magyar-történelem szakon szerzett egyetemi diplomát. Ezután kilenc évig a budapesti VIII. kerületi Jázmin utcai általános iskolában, majd 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban magyar-történelem szakos tanárként alkalmazták. 1974-től szabadfoglalkozású író. Az első férje:Bánky Róbert volt, a házasságukból Gábor és Nóra gyermekük született. Gábor fia, kiváló Jászai Mari-díjas színművész. Később elvált, és 1964-től a második férje dr. Török Endre, 1983-tól a harmadik férje: dr. Kapocsy Sándor volt.

Jókai Anna a kiváló pedagógiai tevékenysége mellett írással is foglalkozott. 1966-ban jelent meg az első novellája, és 1968-ban, a 4447 c. első regénye. 1968-77 között a Tartozik és Követel, a Napok, a Mindhalálig, A feladat, Jákob lajtorjája c. regényei, valamint a Kötél nélkül, A labda, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal c. novellák, 1969-ben a Fejünk felől a tetőt, 1973-ban Tartozik és követel c. drámája is napvilágot látott. 1974-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. 1986-89 között az Írószövetség alelnöke, 1989-ben Elnökségi tag, 1990-92-ig az Írószövetség elnöke volt. A Tartozik és követel, A forma, Szép kerek egész c. köteteiben kiválóan mutatta be a pedagógusok, „a tanári hivatás, a tanítás problémáit.” Műveiben jelen van „az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás és a keresztény gondolatok.” Kedvenc verse József Attila: Thomas Mann üdvözlése volt.

Jókai Anna írói gondolkodásmódja különleges és furcsa volt. Kritika burokban csomagolva. Véleménye szerint a történelemnek két értéke van: a kisidő és a nagyidő. A nagyidő csillagra jár. A szómagyarázatai különlegesek, többfunkciósak. A „nő” főnév és ige is. A „szeretet” egy szó, amit a gyűlölködők lemosolyognak,”egy fogalom,amelyről azt hiszem tudjuk, mit jelent, pedig még csak a felszínét ismerjük.” A Töve és a gallya c. regény címe érdekes szó, ”kellős közepébe benne lenni a látásnak.” Miért ír, mi tette íróvá? Lelki, mentális gyógyszer, recept nélkül ingyen.

A különleges, értékes, fantasztikus irodalmi és közéleti tevékenységét számos hazai és külföldi kitüntetéssel, Kossuth-díj,M agyar Örökség-díj, Nemzet Művésze, Köztársasági Elnök Érdemérem, Magyar Kultúra Lovagja, Szépirodalmi Nívódíj stb. ismerték el, a művei ma is nagy népszerűségnek örvendnek a hazai és a külföldön élő magyar olvasók körében. 2017. június 5-én távozott az élők sorából.

Nagy tisztelettel és hálásan Köszönjük Veres Miklós, kisvárdai irodalomtörténész és tanár úr páratlan, értékes és színvonalas előadását. Sokszínű tevékenységéhez további sikereket, elismerést kívánunk.

„Így kérünk: Ülj le közénk és mesélj,
Mondd el,mit szoktál,bár mi nem feledjük,
Mesélj arról,hogy itt vagy velünk együtt
S együtt vagyunk veled mindannyian.”
(József A: Thomas Mann üdvözlése)

Halász  Magdolna
Olvasóköri elnök
ny. könyvtárigazgató

Feltöltő

Fel