Csorba László előadása a Múzeumban

„Szerelmi dráma, politikai gyilkosság-  vagy valami más” – olvashattuk a kérdést a február 20-i programra invitáló meghívóban.  Csorba László egyetemi tanár, a  korszak és a téma kiváló ismerőjeként tartott nagysikerű előadást a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában.

Az érdeklődők érdekes történetek által ismerkedhettek meg a bécsi uralkodó családban még élő szokások „furcsaságaival”. Ezidőben a bajor hercegi családot már a polgárosodás jellemezte. Mindezek ismeretében jobban megérhető az udvarba kerülő Erzsébet (Sisi) és anyósa kapcsolatának sok-sok feszültsége.

A Ferenc József és Sisi házasságából született gyermekek neveltetése sem volt szokványos. A gyermekek és a szülők kapcsolata nem a ma megszokott: nevelők, szigor, birodalmi szempontok uralták.  A serdülőkor, a felnőtté válás egyébként is nehéz folyamata alapvetően befolyásolta a fiú örökös, Rudolf herceg személyiségfejlődédét, ott hagyta „nyomát” egész életén

Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő házassága sajnálatos módon mind kettejük számára igen boldogtalan volt. „Stefánia éretlen bakfis volt, amikor a hatalmi-családi érdekek kijelölték házastársát. A felnőtté válás forradalmát már nem szülei ellenében, hanem a férjével szemben vívta meg. Sorsuk reménytelenségét kevés tény jelezheti pontosabban, mint az, hogy ezt Rudolf valószínűleg észre sem vette.”  A közelmúltban jelent  meg „Császárnénak szántak – Rudolf trónörökös feleségének emlékiratai – Stefánia” kötet.

Az előadás új szempontok alapján mutatta be Rudolf és Vetsera Mária szerelmét, az életük utolsó napjához vezető okokat és rekonstruálta azon tragikus 1889. január 30-i mayerlingi éjszaka eseményeit, kettejük öngyilkosságát.

„Miért írta meg Stefánia özvegy trónörökösné ezt a könyvet negyvenhat évvel a tragédia után? Nyilván elsősorban azért, hogy az eseményekről végre a maga változatát – a maga igazságát! – közzétegye.”

Tamás Edit

 

Feltöltő

Fel